Ne fütyülj a sárgaságra! Ha te is azért eszed a répát, hogy szebb színed legyen, ezt érdemes észben tartanod

Az egyik ilyen trükk, mely nálunk a családban is vissza-visszatérő hiedelmen alapul, hogy a sárgarépa-fogyasztással színt kaphat a bőrünk. A szolárium és a napozás hatását nyers répát ropogtatva igyekeztek családunk nőtagjai felerősíteni. De vajon van-e igazság abban, hogy a répa segíthet színt varázsolni a fakó bőrre?
Ha a testünkre gondolunk, talán utolsóként jut eszünkbe, hogy a bőrünkre mint szerveink egyikére tekintsünk. A bőrünk azonban nemcsak a szervezetünk első védvonala, hanem legnagyobb szervünk is, mely részt vesz a D-vitamin szintézisében, a hőháztartásban, valamint az immunmechanizmusokban is – mesélte a Mindmegettének Dr. Szijártó-Németh Klára, a Budai Egészségközpont bőrgyógyásza.
Ezt tudva nem meglepő, hogy a bőrünk érzékeny a bennünk lezajló folyamatokra és szinte minden meglátszik rajta. Ha baj van, a bőrünk egyértelmű jelzésekkel, elsősorban színelváltozással figyelmeztet arra, hogy érdemes lenne orvoshoz fordulni.
Legyen szó kiütésről, bőrbetegségről vagy horzsolás során szerzett sebekről, bőrünk pirosas színt ölt magára, ha pedig valahol megütjük magunkat, akkor a kék, a sárga és a zöld keverékében „pompázik" a sérülés helye. Nem ezek azonban az egyedüli kiváltó okok, melyek hozzájárulhatnak bőrünk elváltozásához.
„Ha a színeltérésekre gondolunk, a leggyakoribb állapot a cianózis, itt azonban a színeltérés csupán egy következmény: szívelégtelenség, tüdőbetegségek és embolizáció is szerepelhet a kiváltó okok között. Ennél jóval ritkább a bőr szürkés elszíneződése, mely állapotot argíriának hívjuk, ez szintén számtalan faktortól függhet, például okozhatja az ezüst-kolloid oldat túlzásba vitt fogyasztása, gyógyszermellékhatás, hajfesték okozta kontaktdermatitis, de tünete lehet daganatos megbetegedésnek vagy krónikus veseelégtelenségnek is" – árulta el Dr. Szijártó-Németh Klára.
Azok körében, akik gyors megoldást keresnek, a bronzosítók kedvelt kozmetikumok, ám ha bőrünk magától ölt ilyen színt, az sajnos nem sok jót jelez. A bőrgyógyász szakorvos szerint a szakirodalom az ilyen elváltozást bronzkórnak nevezi. A mellékvesekéreg elégtelensége okozta bronzos bőrszín életveszélyes is lehet, így ebben az esetben is haladéktalanul forduljunk orvoshoz.
Mi igaz a családi mítoszból, miszerint színt kap a répától a bőrünk? Minden. A nagy mennyiségben elfogyasztott sárgarépa előidézheti a karotinémiát, azaz a bőr sárgás elszíneződését, ugyanakkor nem csak ez a zöldség képes kiváltani ezt az állapotot. Ahogy az állapot neve is mutatja, a magas karotintartalmú élelmiszerek extrém mértékű bevitele, mint például a mangó, a papaya, a sárga- és őszibarack, az édesburgonya, a sütőtök, de akár a spenót, a brokkoli és a zöldbab is előidézheti a sárgaságot.
Szijártó-Németh Klára bőrgyógyász doktornő kiemelte, hogy a béta-karotin kapcsán nincs meghatározva, hogy mennyi az ajánlott, napi beviteli mennyiség, de szerinte naponta 1-3 milligramm elegendő a felnőttek esetében. Ezt akár 5-6 deka répával fedezni is tudjuk. Extrém mértékben kellene növelni a répa mennyiségét, hogy narancssárgává váljon tőle a bőrünk.
A növényi étrendet követők, valamint a béta-karotin-tartalmú táplálékkiegészítőket fogyasztók körében azonban gyakrabban előfordulhat a karotinémia. Ettől azonban nem kell megijedni, ugyanis jóindulatú elváltozás, ellentétben például a máj- és epebetegségek következtében kialakuló sárgasággal.
A karotinémia béta-karotinban szegény diétával visszafordítható és az esetek túlnyomó többségében hosszú távú következményekkel sem kell számolnia a páciensnek. A sárgaság megszűnése azonban akár hónapokig is eltarthat és még azután is fennállhat, hogy a béta-karotin szintje normalizálódott a vérben. A karotinémia kísérő tünete a sárgaság mellett lehet hasi fájdalom, szorulás és menstruációs zavar, melyek étrenddel megszüntethetőek.
A magas béta-karotin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök, mint például a sárgarépa, sütőtök vagy az édesburgonya a bébiételek kedvelt és sokszor használt alapanyagai. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy nincsenek-e fokozott veszélynek kitéve a babák és kisgyermekek, akiknek a szervezete érzékenyebb a változásokra, a környezeti hatásokra?
„A karotinémiát a gyakorlatban leginkább csecsemőkön és kisdedeken szoktuk látni, ennek oka részben a hozzátáplálás szabályaiban keresendő, ugyanis egyes béta-karotin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök remek bevezetőt jelentenek a szilárd tápláláshoz" – részletezte a doktornő.
„Ugyanakkor kiegyensúlyozott diétával túlzott bevitelük elkerülhető. Természetesen a testtömeg is fontos faktor. Annak ellenére, hogy kisgyermekeken hamarabb jelentkezik a sárgaság, maradandó károsodást nem okoz, béta-karotinban szegény diéta tartásával maradéktalanul visszafordítható az állapot."
Összességében tehát elmondható, hogy legyen valami bármennyire is egészséges, nagy mennyiségben akár káros is lehet. A sárgarépának számtalan jótékony hatása ismert, így nemcsak ízletes eleme lehet az ételeinknek, de a szervezetünk is hálás lesz azért, ha nyersen vagy éppenséggel főtt vagy sült formában a tányérunkra kerül. Ha azonban ettől a zöldségtől várnánk, hogy a fakó bőrszínünket barnává varázsolja, csalódni fogunk.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.