Veszélyben a vegetáriánusok – az ételmérgezés senkit sem kímél, légy tájékozott!

Az ételmérgezés gondolata ijesztő, és sokakat elrettent bizonyos ételek fogyasztásáról, különösen nyáron, amikor – úgy véljük – gyorssabban és könnyebben romlanak meg az ételek. Ugyanakkor sok hibás hiedelem is él az elménkben e témával kapcsolatban, amelyek nemhogy segítik az elkerülést, inkább tévútra visznek. Cikkünkben a leggyakoribb félreértéseket tárgyaljuk és cáfoljuk meg, hogy jobban megérthessük, hogyan védekezhetünk hatékonyan az ételmérgezés ellen.

Az ételmérgezést övező gyakori tévhitek

Az utolsó étkezés a bűnös

Bár kézenfekvő lehet a legutoljára elfogyasztott ételre gyanakodni a mérgezéses tünetek megjelenésekor, nem mindig egyértelműen az a felelős. A baktériumok elszaporodása ugyanis sokkal tovább is tarthat, így több időre is szükség lehet, mire azok kifejtik hatásukat. Érdemes tehát a tünetek megjelenése előtti néhány étkezést felidézni, hogy biztosan meglegyen a kiváltó ok.

Csak éttermi étel okozhatja

Általában azt feltételezzük, hogy az otthonunk makulátlanul tiszta, míg az éttermek konyhájával kapcsolatban inkább az ellenkezőjét képzeljük. Pedig a baktériumok bárhol elszaporodhatnak, és belekerülhetnek az ételekbe. Elég hozzá egy nem megfelelően elmosott edény, vagy a konyhapulton felejtett mirelit alapanyag. Főzéskor figyeljünk, hogy tartsuk tisztán a munkafelületeket és -eszközöket.

Elég megkóstolni az ételt

A legtöbben kóstolással állapítják meg, hogy az adott étel megfelelően átsült el. Pedig a hőkezelést igénylő alapanyagok esetében csakis akkor lehetünk teljesen biztosak az elkészültükben, ha egy erre alkalmas hőmérőt használunk a belső hőmérséklet megállapításához.

A vegetáriánusok nincsenek veszélyben

Gyakori tévhit, hogy akik nem fogyasztanak húst, azok nincsenek kitéve az ételmérgezés kockázatának. Pedig a zöldségekben, köretekben (pl. a rizsben) is elszaporodhatnak a baktériumok, és okozhatnak gyomorpanaszokat. Tartsuk tehát észben, hogy az ételmérgezés nem az ételválasztáson, sokkal inkább a higiénián és a megfelelő konyhatechnológiai eljárások betartásán múlik.

A romlott ételt elsőre kiszúrjuk

Sajnos nem minden esetben lehet egyértelműen megállapítani, hogy egy étel romlott, vagy sem. Sok esetben vannak látható jelei, például a szín megváltozása vagy a kellemetlen szag észlelésekor semmiképpen ne fogyasszuk el az adott ételt vagy alapanyagot. Ám ezek az elváltozások a baktériumok elszaporodottságától függenek, tehát ha nem tapasztaljuk, sajnos attól még lehet, hogy már elindult a romlás folyamata.

Milyen tünetekre számíthatunk ételmérgezéskor?

Ha megtörtént a baj, ne vegyük félvállról a tüneteket. Bár az ételmérgezés általában néhány napig tart, az elszaporodott baktériumok miatt szövődmények is kialakulhatnak. Az ételmérgezés leggyakoribb tünetei a(z)

• hányinger, hányás;
• alhasi fájdalom, görcsök;
  
• hasmenés;
• láz;
• étvágytalanság;
• szédülés, kimerültség.

Ha más okra vissza nem vezethetően a fentieket tapasztaljuk, akkor keressük fel a háziorvosunkat, valamint sok alvással és folyadékpótlással segítsük a szervezetünk regenerációját.

_(Forrás)

Borítókép: Shutterstock

AJánljuk még:

• Gyakran iszol a gyermeked vagy a párod után a pohárból? Itt a szakértő figyelmeztetése
• Meztelenül alszol a kánikulában? Ezért szokj le róla minél hamarabb!
  
• Se nyers tojás, se nyers hús, se mosatlan zöldég - így úszhatjuk meg az ételmérgezést kánikulában