Sokszor halljuk a gyümölcsökkel kapcsolatban, hogy magas szénhidráttartalmuk miatt nem igazán érdemes, vagy csak nagyon módjával szabad fogyasztani őket.
„Az édes, lédús gyümölcsök magasabb szénhidráttartalmát főként egyszerű cukrok adják, ilyen a fruktóz vagy más néven gyümölcscukor és a glükóz, azaz a szőlőcukor. Mégsem szabad tartani a gyümölcsöktől, mert fogyasztásuk a kiegyensúlyozott táplálkozás egyik fontos alappillére. A bennük lévő cukrok mellett összetett szénhidrátokat, rostokat, vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaznak, tehát sokkal többek, mint egyszerű cukorforrások!” – hívja fel a figyelmet Fülöp Lili, az Európai Friss Csapat dietetikusa. Hozzáteszi, az ajánlások szerint legalább 200-250 gramm gyümölcs egy nap megfelelő mennyiség lehet.
Ha tehetjük, érdemes mindig szezonális gyümölcsöket vásárolni és felhasználni. A dinnye-, illetve a barackfélékre és a szederre, de bármely más gyümölcsre is igaz, hogy ha a szezonjában, természetes érési idejében, hazai forrásból választva fogyasztjuk, biztosak lehetünk benne, hogy mindent megtettünk a legmagasabb vitamin- és ásványianyag-összetételért.
„A beltartalom azonban nem minden! Az édességükre is hatással van mindez, nem véletlen, hogy zamatosabbnak, finomabbnak érezzük a napérlelte, frissen szedett gyümölcsöket.” – fogalmaz a dietetikus
Az Európai Friss Csapat – Fülöp Lili segítségével – gyorsan és egyszerűen elkészíthető fogásokat gyűjtött össze, amelyek megőrzik a nyári gyümölcsök valódi zamatát. Ehhez elsősorban olyan alapanyagokat javasolt használni, amelyek nem elnyomják, hanem kiemelik a gyümölcsök természetes ízvilágát. Ha igazán édes a gyümölcs, cukrot sem kell adni hozzá, de ha ragaszkodunk az édesebb változatokhoz, akkor is inkább mézzel édesítsünk. Az édes íz magában is nagyon népszerű, de jól kombinálható a sós és a savanykás ízvilággal is.
A hideg gyümölcslevesek nagy klasszikusok a nyári hónapokban, mert hűsítenek és frissítenek is egyszerre. Fülöp Lili szerint nem kell mindig a főzött, pudingos levesekre gondolni, érdemes kipróbálni a főzés nélküli változatokat is. Ilyenkor a gyümölcsöt leturmixoljuk, görög joghurtot adunk hozzá, és megbolondítjuk egy kis mentával. Ízlés szerint mézzel, citromlével, vagy fűszernövényekkel is ízesíthetjük, például bazsalikommal, levendulával. Az a jó, ha a felhasznált gyümölcs minél lédúsabb, mert attól még könnyebb, még lazább a levesünk. Elkészíthetjük egyfajta gyümölcsből, de kombinálhatjuk is őket.
A sárgadinnyéhez jól passzol az őszibarack, de nektarinnal is variálható. A barackféléket turmixolás előtt ne felejtsük el meghámozni! A szeder esetében kicsit más az eljárás a magok miatt: nem turmixoljuk, hanem villával összetörjük és átnyomkodjuk egy szűrőn. A szederből készült levesnek az íze mellett a színe is fantasztikus lesz!
A program dietetikusa úgy véli, ezek az édes gyümölcsök előételnek is kitűnőek lehetnek. Görögdinnyéből, fetasajtból, bazsalikomlevélből egy fogvájó segítségével „ízbomba” falatkákat készíthetünk. Ha még látványosabbá tennénk ezt az előételt, vágjuk különböző formákra a dinnyét: gömbre, szívecskére, esetleg állatformára. Ha így kínáljuk a gyerekeknek, szinte biztos, hogy ők is megkóstolják. Fülöp Lili frissítő salátájának az alapja szintén a görögdinnye és a fetasajt, amit őszibarackkal, lilahagymával és madársalátával kever össze, majd mentával, borssal ízesít. Ezeket a gyümölcsös előételeket pont az édes és a sós íz harmóniája teszi igazán különlegessé.
Hozzávalók 2 személyre:
A dinnyét és a barackot kisebb darabokra vágjuk, majd egy tányérra tesszük, megszórjuk a fetával, a felszeletelt hagymával és a salátával. Rátépkedjük a mentát, meglocsoljuk olívaolajjal, végül frissen borsot őrlünk rá. Az egészet jól összeforgatjuk, és hűtőszekrénybe tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Fél óra múlva már fogyaszthatjuk is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.