Bár meglepő lehet, a halloween nem Amerikából származik. A kelták egyik szent ünnepe, a Samhain az újév, valamint a sötét és hideg évszak kezdetét jelentette. Hitük szerint újév előestéjén, azaz október 31-én a világ rendje felborul, elmosódnak a határok evilág és túlvilág között, a természetfeletti lények és az eltávozott lelkek útra kelnek és megpróbálnak visszatérni az élők világába. Sőt úgy tartották, hogy a holtak szellemei beköltözhetnek az élőkbe, ezt pedig meg kell akadályozni. Számos szertartásuk volt, amelyek arra szolgáltak, hogy valamilyen módon távol tartsák a szellemeket - például jelmezekbe öltöztek, hogy becsapják és összezavarják a holtak szellemeit. Amerikában pedig skót, ír bevándorlók honosították meg ezeket a hagyományokat, melyek egyre népszerűbbek lettek.
A Halloween szó az "All hallows Eve" kifejezés rövidítésből származik, és mindenszentek előestéjét jelenti. Mindenszentek november 1-jén van - ezen a napon emlékszünk valamennyi elhunyt katolikus szentre - , a Halloweent tehát minden év október 31-én ünnepeljük. Hogy ez meddig lesz így, nem tudni, mert Amerikában nemrég azért kezdtek el kampányolni, hogy Halloween inkább október utolsó szombatján legyen. Ott ugyanis nem munkaszüneti nap sem október 31., sem november 1., másnap dolgozni kell, így pedig elég stresszes az ünneplés.
Elsősorban jelmezes bulikkal szokták ünnepelni. A tradicionális halloween jelmezek első sorban természetfeletti figurákat formáznak: vámpírok, szellemek, csontvázak, boszorkányok, de ma már bármilyen jelmez tökéletesen megfelel.
A bulik mellett pedig nagyon népszerű a "Csokit vagy csalunk!" édességgyűjtő szokás is, az amerikai filmekből lehet ismerős. Ez elsősorban a gyerekek programja: jelmezbe öltözve járják a környék házait, és édességet kérnek. Ha nem kapnak, valamilyen játékos csínyt követnek el a házigazdák ellen. A csoki- és cukorkagyűjtés október 31-én általában fél 6 és fél 10 között zajlik, és komoly versengés megy a gyerekek között, hogy ki tud többet szerezni. (Az USA-ban Halloween előtt adják el az éves csokiforgalom negyedét!)
A házakat is ki szokták dekorálni, a fő díszítőelem pedig a tök, illetve a faragott töklámpás, melynek története Írországból ered. A legenda szerint "Stingy Jack", azaz Fukar Jack meghívta az ördögöt egy italra, de nem nagyon akaródzott neki fizetni. Rávette hát az ördögöt, hogy változtassa át magát pénzérmévé, hogy azzal tudjon fizetni. Amint az ördög pénzé változtatta magát, Jack a zsebébe dugta egy kereszt mellé. Mivel az ördög fél a kereszttől, nem mert visszaváltozni. Jack végül szabadon engedte szegény párát, de csak azzal a feltétellel, hogy az ördög megígérte, egy évig nem zavarja Jacket és ha meghal, nem viszi el a lelkét. Így aztán Jack halála után Isten nem fogadta be lelkét a mennyországba, mert bűnös ember volt, de az ördög sem fogadta a pokolba, mert megígérte, hogy nem teszi. Az ördög inkább visszaküldte Jacket az éjszakába és egy izzó szenet adott neki, hogy azzal világítson. Az izzó szenet egy karórépába rakta. Az írek ezt a szellemet Lámpás Jacknek kezdték nevezni, és elkezdtek saját Jack lámpákat készíteni. Az ír és a skót bevándorlók vitték magukkal ezt a hagyományt Amerikába, és mivel ott a tök őshonos, és könnyebb is belőle lámpát faragni, mint a karórépából, a tök faragása terjedt el.
És persze a halloweeni finomságok sem maradhatnak el. Ezek általában őszi alapanyagokból, főként sütőtökből készülnek, de jöhetnek a tipikus rémisztő desszertek, mint a pókhálós és véres muffinok, vagy a boszorkányujjakat megformázó édességek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.