A méz ízesítheti a süteményeinket, kerülhet egyszerűen a teába, de akár húsos ételeket is feldobhatunk vele. Sokan orvosságként tekintenek a mézre, melynek számtalan jótékony tulajdonsága ismert, hiszen magas az antioxidáns tartalma, sőt fertőtlenítő hatása miatt is kedvelt, elsősorban az őszi-téli időszakban. Nem mindegy azonban az, hogy milyen mézet veszünk, hiszen ízében és egészségre gyakorolt hatását tekintve is nagyok lehetnek a különbségek.
A Daily Meal cikke szerint a boltok polcain sok a pasztörizált méz. A pasztörizálás egy jól ismert eljárás, melynek során az élelmiszert felmelegítik és így elpusztítják a benne található káros baktériumokat. Ezt a leggyakrabban a tejnél alkalmazzák, mely így nemcsak biztonságosan fogyasztható, de hosszabb ideig is eltartható élelmiszerré válik. Ugyanezt csinálják egyes gyártók a méznél is, ám nem a hosszú eltarthatóság az oka.
Ha a mézet felmelegítik, majd hirtelen lehűtik (azaz pasztörizálják), akkor feloldják benne az apró cukorkristályokat, így a méz hosszabb ideig megőrzi folyékony állagát, és csak lassan válik kristályossá.
A gyártók mindezt azért teszik, mert esztétikusabb látvány a folyékony méz, mint a már kikristályosodott termék. A pasztörizálás nem szükségszerű, sőt ronthat a méz összetételén és ízén, gyengíti az egészségre gyakorolt pozitív hatását és kiöli belőle a szerves anyagokat, enzimeket – írják az andomeheszet.hu cikkében. Ha a mézet nem pasztörizálják, akkor azt nyers méznek nevezik.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.