Nem csoda, hogy sokaknak a spenótról a mai napig Popeye, a tengerész jut az eszébe, ami egyébként egy 1919-es képregény adaptációjából született, majd lett belőle egy óriási sikerű rajzfilmsorozat. Az alkotók között egy magyar szál is felfedezhető, ugyanis Tom Sims mellett Zaboly Béla dolgozott a folyton pipázó, félszemű tengerész világhírű karakterén.
Akik esetleg nem ismerik a mesét, azoknak dióhéjban annyit kell tudniuk, hogy az 1937-től vetített sztoriban Popeye fülig szerelmes egy Olivia nevű lányba, és ahogyan az lenni szokott, a hatalmas alkarokkal rendelkező tengerész mindent megtesz azért, hogy elnyerje szíve választottjának kegyeit. A hős figura kalandjai során persze mindig valamilyen slamasztikába kerül, amit a spenótból nyert erejének köszönhetően mindig megold.
A rajzfilm sikereit mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy akkoriban Amerikában harmadával nőtt a spenótfogyasztási kedv. Ez nem csoda, hiszen mindenki olyan szeretett volna lenni, mint a hős Popeye, akinek minden konzerv után csak úgy duzzadtak az izmai, öklével pedig nem szívesen találkozott egyetlen gazember sem.
1870-ben a német Erich von Wolf egy kutatás során megállapította, hogy a spenót vastartalma igen magas. Jegyzeteiből kiderült, hogy 100 gramm spenótra nem kevesebb, mint 35 gramm vas jut, ami azért valljuk be, igen jelentős mennyiség az arányokat nézve. A figyelmetlen professzor azonban egy igen nagy hibát vétett, amire csak hatvan évvel később jöttek rá. Kiderült, hogy a tudós az eredmény feljegyzésénél rossz helyre húzott egy tizedesvesszőt, így a 35 gramm csupán csak 3,5 gramm, ami már egyáltalán nem számottevő. Popeye kalandjai azonban olyannyira nagy nyomot hagytak az emberekben, hogy a tévhit, miszerint a spenóttól erősek leszünk, végérvényesen bebetonozódott a fejekbe.
Ha pedig most azt hiszitek, hogy itt meg is döntöttük a spenótnak tulajdonított szupererő legendáját, akkor nagyon tévedtek. 2012-ben néhány svéd kutató újra rászállt a témára, és tanulmányukban igazolták, hogy a leveles zöldség tényleg erősíti az izmokat. Mindez a benne található nitrátnak köszönhető, ami nem mellesleg számos más zöldségben is megtalálható természetes állapotban.
Ezt az eredményt később egy ausztrál kutatócsoport is megerősítette, akik ráadásul azt állítják, hogy az idősebb felnőttek esetében az ilyen jellegű étrend az izomveszteséget is csökkentheti. A szakértők egyébként olyan adatbázist használtak fel a kutatás során, amely 3759 ausztrál embert követett végig egy tizenkét éves perióduson. Az eredmények azt mutatták, hogy a láberősség 11 százalékkal magasabb volt azoknál, akik legalább napi egy adag zöld leveles zöldséget fogyasztottak, arról nem beszélve, hogy náluk a sétatempó is négy százalékkal javult. A szembetűnő teljesítményjavulás szerintük is a nitrátnak köszönhető, ami a brokkoliban, a fejes salátában, a káposztában és a kelkáposztában is megtalálható.
Szóval kijelenthetjük, hogy a spenóttól tényleg erősebbek leszünk. Persze nem olyan látványosan, mint ahogy azt Popeye esetben láthatjuk, de hosszú távon tényleg működhet a dolog.
A spenót vastartalmától függetlenül tényleg nagyon egészséges. Tetemes mennyiségű folsavat, C-vitamint, K-vitamint, A-vitamint, B2-vitamint, mangánt, magnéziumot, E-vitamint, omega-3 zsírsavat, szelént, kalciumot, káliumot, B6-vitamint, élelmi rostot, növényi fehérjét, foszfort, niacint és cinket is tartalmaz. Eredetileg a 8. századtól ismert perzsa fű néven, majd a móroknak köszönhetően került Európába. A magyarok a törökökön keresztül találkoztak először ezzel a növénnyel.
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.