Szüret idején

Hazánk szőlészeti és borászati hagyományai hosszú évszázadokra nyúlnak vissza. A szőlő és bor szeretete áthatja kultúránkat, irodalmunkat, mezőgazdaságunkat. A szüret szó eredetileg a szőlő borrá alakításának részfolyamatára, a szűrésre utal, de mai jelentése kiterjedt a többi gyümölcs betakarításának elnevezésére is.

Szőlő-ős

A szőlő egyes fajai már 65 millió évvel ezelőtt megjelentek a Földön, azonban az eljegesedések hatására csak néhány nemzetség maradhatott fenn. A legendák szerint a szőlőkultúra őshazája Örményország, ugyanis az özönvíz után az Araráton kötött ki Noé bárkája. Noé itt szőlőt telepített, annak terméséből bort készített. Az i.e. 9. században Menua örmény király lányának a hegyoldalon volt egy teraszos szőlőskertje. Jerevánban egy barlangban találtak több ezer éves szőlőmagvakat. A magyar nép nyelvében már a Honfoglalás előtt megjelentek a szőlőtermeléssel kapcsolatos szavak. Az első írásos emléket 1061-ből találjuk. A középkorban már kialakult szőlőművelés folyt, melyet a hazánkba betelepülő, szőlőműveléshez jól értő népek tovább színesítettek.

Az étkezési szőlő

A szőlőt már őseink sem csupán borkészítésre használták, étkezési szerepe is nagy volt. A 12. században már ismerték a kecskecsöcsű fajtát, de később feljegyezték a gohér szőlőt és a romonyát is. A filoxéravész után új fajták jelentek meg, például a csabagyöngye, a szőlőskertek királynéja és a muskotály. A vastagabb héjú, erősebb csumájú fürtöket a téli napokra tették el. Az ún. „álló szőlőhöz” (elálló) a fürtöket, gyakran a venyigével együtt, már a szüret alatt külön gyűjtötték. Egyenként vagy csomóba kötve aggatták fel őket a pincében. Disznóöléskor, családi ünnepeken csemegeként fogyasztották, de beteglátogatásra is gyakran vittek egy-egy fürt szőlőt. Álló szőlőnek a fehér és kövidinkát, a romonyát és a kecskecsöcsűt részesítették előnyben. Manapság az otellót, az izabellát és a delawárit is elteszik.

Augusztus végétől decemberig szüret

Az első szüretek, természetesen az időjárási viszonyoktól függően, augusztus végén kezdődnek, amikor a korai érésű fajták termése eléri az adott bornak megfelelő cukor-sav arányt. Egyes termőterületeken és fajták esetében sokszor akár decemberig is elhúzódhat a szüret. A szüret megkezdésének idejét sok helyen a hatóságok vagy a földesúr határozta meg. Tilos volt a szüret előtt személyes fogyasztáson kívül szőlőt szedni, mivel ez csökkentette volna az adóként beszedett dézsmabor mennyiségét. A szüret első napja egyes területeken neves dátumokhoz kapcsolódik, Eger környékén szeptember 29. - Szent Mihály napja, Miskolc környékén október 18. - Lukács napja, a Dunántúlon október 15. - Szent Teréz napján. A Tokaj – hegyalján október 28. - Simon Júda, a szőlők védőszentjének napja jelentette a szüret kezdetét. Szüret idején bezártak az iskolák, szünetelt a bíráskodás és a katonák is szabadságot kaptak.

A szüret régen is és napjainkban is a hajnali órákban kezdődött, hiszen a fürtök a leszedést követően azonnal erjedni kezdenek. A szüret estéjén zene és tánc, a szüreti szezon végén szüreti felvonulás és bál várt a munkában elfáradtakra. A nagyobb pincészetek és gazdaságok ma már elsősorban géppel szüretelnek, mivel a gyorsabb, higiénikusabb betakarítás magasabb minőségű bort eredményez, de a szüreti hagyományokat szerencsére minden tájegységünk őrzi és ápolja.

Kóstoljunk meg néhány mustos, szőlős ételt:

Mustos karaj

Hozzávalók:
8 szelet rövidkaraj
2 fürt szőlő (piros és fehér vegyesen)
2 dl must
1 dl olaj
grill fűszerkeverék vagy só, bors, fokhagyma, kömény, koriander, paprika keveréke, szerecsendió

A megmosott hússzeleteket megfűszerezzük és meghintjük őrölt szerecsendióval. Kevés olajon elősütjük. Felöntjük a musttal, és lassú tűzön rövid ideig pároljuk. Az utolsó percekben leszemezett, megmosott szőlőszemeket adunk hozzá, és együtt készre pároljuk.

Mustban pácolt kacsacomb hagymás szőlővel

Hozzávalók:
4 kacsacomb
2 dl must (vagy szőlőlé)
1 kávéskanál szárított majoránna
60 dkg apróbb burgonya
10 gerezd fokhagyma
2 kisebb fej vöröshagyma
4 szál újhagyma
2 babérlevél
10 szem bors
20 dkg libazsír
1 teáskanál méz
20 dkg szőlő

Az előkészített kacsacombokat musttal leöntjük, és egy napig hűtőben pácoljuk. Felhasználás előtt letörölgetjük, sózzuk, majoránnával megszórjuk. A zöldségeket megtisztítjuk és megmossuk. A sütőt 160 fokra (gázsütő 1. fokozat) előmelegítjük. Az egyik hagymát szeletekre vágjuk, beletesszük egy tepsibe, ráhelyezzük a combokat. Mellé tesszük a fokhagymákat, a babérlevelet, megszórjuk a borssal, és rátesszük a libazsírt. Aláöntünk 1 dl mustot, egy pici vizet, és a sütőben nagyon lassan, puhulásig sütjük (kb. 2 óra). Néha meglocsolgatjuk, és mikor már majdnem puha, mellé helyezzük a megtisztított burgonyákat egészben vagy felezve. Ha a hús és a burgonya egyaránt megpuhult, kivesszük a tepsit a sütőből, és a combokat átszedjük egy másik hőálló edénybe. A sütőt felkapcsoljuk 200 fokra (gázsütő 3. fokozat), a combokat visszatesszük a sütőbe, hogy a tetejük ropogósra piruljon. A másik hagymát vékony cikkekre vágjuk. Serpenyőben megpirítjuk kicsit a mézet, rátesszük a hagymát, és összepirítjuk. Az újhagymát nagyobb darabokra vágjuk, a szőlőt félbevágjuk, kimagozzuk. Az újhagymát és a szőlőszemeket rádobjuk a mézes hagymára, összeforgatjuk. A krumplis, szaftos, zsíros tepsiből óvatosan leöntjük a zsírt (zsíroskenyérnek mennyei). A visszamaradt burgonyát és a szaftot ráöntjük a szőlős hagymára. Összeforgatjuk, ha szükséges, fűszerezzük, és a megpirult combokkal tálaljuk.

Szőlős rétes

Hozzávalók:
40 dkg szőlő
1 csomag réteslap
6 evőkanál cukor
10 dkg vaj
4 evőkanál tejföl
4 evőkanál darált dió
4 evőkanál zsemlemorzsa

A sütőt melegítsük elő. Két vagy három kész réteslapot terítsünk tiszta konyharuhára. Olvasszuk meg a vajat, és keverjük el a tejföllel. Pöttyözzünk a tejfölös vajból a réteslapokra, szórjunk rá 2 evőkanál zsemlemorzsát. Tegyük rá a megmosott, lecsöpögtetett szőlőszemeket a réteslapokra, a szélén hagyjunk ki helyet. Szórjuk rá a dió és a cukor felét. Fahéjat is adhatunk hozzá. Tekerjük fel a rétest, kenjünk a tetejére az olvasztott vajas tejfölből, és süssük pirosra. Még forrón is ehetjük vaníliafagyival, vagy hidegen kínálhatjuk önmagában.

Szőlős-mascarponés sütemény

Hozzávalók:
25 dkg mascarpone
30 dkg szőlő
4 evőkanál cukor
4 tojás
10 dkg babapiskóta
1 dl aromás, száraz fehérbor
1 dl tejszín

A tojásokat kettéválasztjuk, a sárgákat 3 evőkanál cukorral kikeverjük. Hozzákeverjük a mascarponét. A szőlőt nagyságtól függően félbe-negyedbe vágjuk. A tejszínt és a bort egy lábosban együtt meglangyosítjuk. A babapiskótákat ebbe az öntetbe mártogatjuk, majd egy tálba lerakjuk. A tojásfehérjét felverjük egy csipet sóval, hozzáadunk 1 evőkanál cukrot, majd a mascarponés krémhez öntjük, beletesszük a szőlőszemeket is, és a krémet a piskótákra öntjük. 5-6 órát pihentetjük.

Őszi receptek >>>