Meglepő módon egy háztartásban számtalan zsiradék fellelhető. Az otthonról hozott példa alapján beszerzett alapanyagok mellett a háztartásunkban hamar megjelennek a barátnők/kollégák által javasolt termékek és a különféle gasztronómiai kísérleteinkhez vett, elsőnek talán kissé egzotikusnak tűnő zsiradékok is. Aztán szépen minden a helyére kerül, s betölti a neki szánt szerepet.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ezerféle zsiradékkal lehet jó háztartást vezetni, de minden zsiradéknak megvan a maga szakterülete, ahol a lehető legtöbbet hozhatjuk ki belőle.
Növényi olajak
A növényi olajok mára már teljes mértékben átvették az uralmat a konyhák jelentős részében. A sertészsír helyettesítése mellett számtalan módon érvényesülnek a mindennapjainkban, a különféle szendvicskrémek, margarinok mind-mind ezekből az olajokból készülnek. Legkedveltebb és legelterjedtebb a napraforgóolaj, de érdemes kipróbálni a repceolajat vagy épp a kukoricából sajtolt olajat is.
Hidegen sajtolt olajok, magolajak
Míg a bő zsírban sütésnél, a rántás készítésénél, pácolásnál vagy épp a reggeli tükörtojás elkészítésénél tökéletesen megfelel a sima étolaj, addig a saláták, különféle krémek, mártások esetében érdemes hidegen sajtot olajat használni.
Leggyakrabban valamilyen olíva olajjal dolgoznak a háziasszonyok (célszerű átböngészni a címke apró betűs részét, hogy valóban sajtolt olajat vegyünk, s ne a magról kémiai úton lemaratott maradékot), de rengeteg más olaj közül is választhatunk. A markánsabb, aromásabb olajok a kíméletes kinyerési eljárásnak köszönhetően fontos nyomelemekkel vannak tele, s ízük is sokkal karakteresebb, mint a mindennapok főzésre, sütésre használt olajainak.
Érdemes kipróbálni a tökmagolajat, a szőlőmag-olajat, fűszer helyett használni a szezámolajat vagy süteményekhez is adhatunk egy kevés mogyoró-vagy dióolajat, ami nem csak a sütemény zsiradékmennyiségét fedezi, hanem extra aromákkal is gazdagítja.
Pálmaolaj, kókuszzsír
A növényi olajak egy speciális szegmense a pálmaolaj és a kókuszzsír, hiszen ezek könnyen tárolhatóak, nem igénylenek hűtést, nagyon magas hőfokra is hevíthetőek (nem károsodik a szerkezetük, így nem rákkeltőek), többször felhasználhatóak és nehezen avasodnak. A kókuszzsír ugyan javarészt telített zsírsavakat tartalmaz, mégis könnyen emészthető és a szervezetet kevésbé terheli meg mint a legtöbb zsiradék.
Liba- vagy kacsazsír
A liba- és kacsazsír már csak kevés háztartásban lelhető fel, mint első számú zsiradékforrás, mostanság inkább élvezeti cikként tartjuk számon. A könnyen olvadó, kicsit grízes zsiradékkal nagyon jó pástétomok készíthetők, érdemes sós omlós tésztákhoz használni, esetleg egy gazdagabb reggeli, pörkölthöz dinsztelődő hagyma alá tenni egy-két evőkanállal. A zsíros kenyér is akkor a legfinomabb, ha jóféle liba- vagy kacsazsír pihen rajta.
Szalonna
Míg néhány évtizede még az étkezések szerves része volt a szalonna, a koleszterin- és kalória hajtóvadászat őt is kiűzte a konyhákból. Ennek ellenére érdemes néha szalonnát használni zsiradékként, pörköltek alá, húsok szaftosabbá tételéhez nincs ennél jobb, s néha még egy szalonnás tojásrántottának is van létjogosultsága.
Vaj
A koleszterinháború másik nagy vesztese, szerencsére már rehabilitálják. Persze vaj és vaj között is hatalmas különbség van, de jó vaj esetében feleslegessé válik bármilyen szendvicskrém vagy felvágott, a vaj ugyanis tökéletes harmóniát alkot bármilyen friss kelt tésztával. A vaj jó az olaszos tésztaételekhez, lágyítja a szószokat, tartalmat ad a különféle mártásoknak, de könnyen le is ég, így vajban inkább csak párolni lehet, sütni nem. A süteményekhez elengedhetetlen, s a vajban sütött palacsinta után nem marad olajszag.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
