Egyszerű és finom anyák napi ajándék a konyhából

Ha pedig sikerül olyan egyszerűen elkészíthető finomsággal előrukkolni, ami egyszerre szimbolikus jelentést is hordoz, talán még sokkal nagyobb a szeretet és meglepetés édesre komponált ereje.

A Velencét körülvevő lagúnák egyik parányi szigete a turisták által igen kedvelt Burano. Az élénk színekre festett házfalai miatt mesevároskára emlékeztető romantikus hely egyik specialitása (a helyben vert csipke mellett) a Velence-szerte ismert és árusított kiváló, aromás aprósütemény: a Bussolà’ di Burano, vagy röviden Bussolà. A szó többek között iránytűt jelent. A kis karikára formált illatos sütemény nem csupán az iránytű kerekségét, de ugyanilyen gyakran magát a pólusok mutatóját is jelképezi enyhén hajlított S betű képében.

Ez utóbbi az alakjával összhangban külön néven is ismert: Esse. Helyenként persze tradíciótól függetlenül szabályos „S” alakban is megtalálható akár cukrászdákban, akár csinos dobozokban vagy celofánzacskókban.

A ma már számos fűszerezéssel készülő finomság egykor csupán lisztet, tojást, igen jó minőségű vajat, cukrot és kevés vaníliát tartalmazott. Eredetileg olyan illatos és nagy becsben tartott húsvéti sütemény volt, hogy egyes elbeszélések szerint a buranóiak a fehérneműs szekrényben tárolták fogyasztásig. No meg, hogy a böjti időszakban kísértésbe ne essenek. Ma már egész évben készítik ezt az aromás, ropogós apróságot, ízei mégis a tavaszhoz kötődnek.

Az általam szívesen készített variáció a tradicionális alapokra épül, de kicsit könnyebb változatban. A fantasztikus illat- és ízharmóniáról pedig a frissen reszelt citromhéj, a citromlé és egy kevés narancslikőr gondoskodik.

Bussolà citrommal

Hozzávalók kb. 30-35 db-hoz:
20 dkg rétesliszt
5 dkg kukoricakeményítő
1 egész tojás
10 dkg hideg vaj
10 dkg finom szemű kristálycukor
1 teáskanál vanília kivonat (vagy egy rúd vanília kikapart belseje)
1 citrom frissen reszelt héja
1/2 citrom leve
2 teáskanál narancslikőr (pl. Cointreau)
A sütemények szórásához:
vaníliás porcukor

Elkészítés: A lisztet mély tálba szitálom, hozzáadom a keményítőt és a cukrot, belereszelem az alaposan megmosott citrom héját, jól összekeverem a száraz anyagokat. A tojást egy kis tálban enyhén felverem, hozzáadom a 1/2 citrom levét, valamint a narancslikőrt. A vajat apró forgácsokban hozzáreszelem a lisztes keverékhez. Gyors mozdulatokkal, hogy a vaj ne olvadjon fel, zsemlemorzsa állagúra dolgozom a tésztát, majd hozzáadagolom a tojásos keveréket. A tésztát kb. 6 cm átmérőjű hengerré formálom, fóliába csomagolom, és 1 órára beteszem a hűtőszekrénybe. A pihentetési idő leteltével a tésztát 3 részre vágom, és lisztezett felületen minden tésztadarabot kb. 1/2 cm vastag és 6-7 cm széles téglalappá sodrok szépen egymás után. A téglalapokat kb. 1 cm széles csíkokra szeletelem. A csíkokat kicsit megsodrom, hogy henger alakúak legyenek, és egyenként körré vagy S-alakúvá formálom. Sütőpapírral borított tepsire helyezem, 175 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt szép világosra sütöm, rácson hagyom kihűlni. Még melegen meghintem vaníliás porcukorral.

Már sütés közben a citrom és vanília csodás illatával telítődik a konyha. Remekül csomagolható, egyszerűen elkészíthető és hosszan eltartható sütemény. Ha pedig belegondolunk, hogy annak készül, aki irányt mutatott és mutat, kevés szimbolikusabb finomsággal állhatnánk elő anyák napján…

Akár egy pohár bor, tea, kávé mellé, akár valami krémes hideg finomság kísérőjeként nagyszerű. Krémes finomság lehet persze vaníliafagylalt éppúgy, mint saját készítésű finom, könnyed rétegezett krém.

Az alábbi recept nem tiramisu, nem tartalmaz sem tojást, sem mascarponét, és kakaóporral sincs megszórva a teteje, mégis a rétegezett krémek gyümölccsel gazdagított családjába tartozik. Látványos, könnyű, nagyon finom – és a hűtés idejét leszámítva pillanatok alatt elkészül, a konyhában ritkán serénykedők is nyugodtan hozzáfoghatnak!

Könnyű epres réteges krém

Hozzávalók (egy 20X20 cm-es tálhoz):
8 db babapiskóta
2 adag kitűnő, friss eszpresszó kávé
2 dl tejszín kemény habbá verve
12,5 dkg krémes ricotta
1 evőkanál narancslikőr (rummal is helyettesíthető vagy elhagyható)
2 csapott evőkanál porcukor (aki édesebben szereti, növelheti a mennyiséget)
1/2 vaníliarúd kikapart belseje (vagy 1 csomag vaníliás cukor)
kb. 20 dkg friss eper

Elkészítés: Az epreket apró kockákra vágom. A tejszínt elektromos habverővel félkemény habbá verem. Hozzáadom a cukrot, a vaníliát, majd a ricottát és a narancslikőrt, az egészet krémmé keverem.

Friss kávét főzök, melyet egy tálba töltök. A kávéban gyorsan megmártok szép egymásutánban 4 babapiskótát, azonnal a tál aljára helyezem őket, szorosan egymás mellé. Erre kanalazom a tejszínes krém felét, majd egy réteg eperkockát szórok rá, ami a mennyiség harmada. Erre újabb kávéba mártott piskótasort rakosgatok, de merőlegesen az alsó sorban pihenő piskótarétegre. Rásimítom a maradék krémet, a tetejére pedig elhelyezem az eper utolsó harmadát.

Legalább 1, de inkább 1,5 órát pihentetem a hűtőszekrényben, egyenesen onnan helyezem az asztalra.

A mennyiség természetesen a rendelkezésre álló tál méretével arányosan növelhető. Rendkívül könnyű, mégis aromás, izgalmas és nagyon finom desszert. Akár anyák napjára, akár egy könnyű vacsora zárásaként készül, biztos a siker!

A két könnyed, itáliai ízeket idéző, egyszerűen elkészíthető desszert akár kombinálható is, az epres krém mellé kínálhatunk aromás, ropogós bussolàkat. Bármire is essen a választás, a legfontosabb, hogy sok-sok szeretettel készüljön!