Magyarországon az első karácsonyfát, más néven életfát 1824-ben állította fel egy magyar grófnő, az ő hatására kezdett el terjedni ez a szokás, először csak nemesi körökben. Kezdetben gyümölcsökkel, mézes süteményekkel és papírképekkel dekorálták a fenyőfát. A szaloncukor-készítés és vele együtt a karácsonyfa-díszítés csak évtizedekkel később, csupán az 1800-as évek végétől terjedt el hazánkban.
A szaloncukor ősének a fondant-cukrot tartják, amit a franciák kezdtek készíteni a 14. században, ám mivel német cukormívesek révén került Magyarországra, ezért szaloncukor szavunk a német Salonzuckerl szóból származik: a háziasszonyok cukorkákat és csokigolyókat csomagoltak selyempapírba. A magyar cukrászok persze hamar átvették tőlük ezt a szerepet, és egyenként csomagolt „szaloncréme-bonbonokat” kínáltak vásárlóiknak.
Ma már egyre nagyobb a kereslet a minőségi termékek iránt: aki eddig bevonót használt, az tejcsokira vált, aki tejcsokit, az pedig igyekszik minél magasabb kakaótartalmú terméket választani. Noha már sütis, likőrös, vajkaramellás, kókuszos szaloncukor is kapható, még mindig a zselés szaloncukor, azon belül is a gyümölcsös, az almás és a citromos ízesítésűek a legkedveltebbek.
Évről évre egyre több vásárló keresi a diabetikus szaloncukrot, és nemcsak a cukorbetegségben szenvedők, hanem az egészségtudatos életmód kedvelői is. Ez a tendencia annak köszönhető, hogy a minőségi szaloncukroknál nincs ízbeli különbség a diabetikus és a cukros változat között.
PULYKA, KUKORICAPITE ÉS GARNÉLA - EZT ESZIK A VILÁGSZTÁROK KARÁCSONYKOR
EHETŐ KARÁCSONYFADÍSZ, 6 POFONEGYSZERŰ TRÜKK
szöveg: Fanny Konyha/ Novobáczky Nóra
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.