Egy szimpla hétköznapon estünk neki ezeknek a csodáknak. Természetesen azt kerestük, hogy melyik az a változat, melyet nyugodt szívvel rendelhetünk vasárnap délre a kötelező húslevesünk bekanalazása után is. A csapat kizárólag a húsra ment rá, a kiegészítő köretek nem számítottak bele az értékelésbe. A borjú ritkább alapanyag, így maradtunk a sertésnél.
Az étterem elnevezése kissé talán egocentrikusabb, mint kellene, de az is előfordulhat, hogy csakis Anita nevű személyzet alkotja a csapatot. Étlapjuk egészen sokrétű, a levesektől kezdve a tésztákon át a főzelékekig szinte mindent megtalálunk. Küldetésünk viszont szent és sérthetetlen, így a sertés szekcióhoz lavíroztunk, ahol a rántott karaj személyében találtuk meg a tökéletes tesztalanyt. Különösebb leírás nem tartozik hozzá, mindössze annyit tudunk meg, hogy alapból köret nélkül érkezik, és úgy egészen pontosan 1190 forint.
Mindössze 27 percet kellett várni a rendelt ételre, ami igencsak jó teljesítmény. A doboz egy sima, hagyományos „vidd házhoz jóbarát” fajta, annyi kiegészítéssel, hogy tollal ráfirkantottak egy jókívánságot is, ami apróság, mégis egészen figyelmes a vendég irányába. Felbontás után illedelmesen ránk köszön két darab, méretre tenyérnyi szelet rántott karaj, melyek együttesen 169 grammot nyomtak.
Félbevágva látjuk, hogy Anita csapata ezen levezette a heti felgyülemlett dühmennyiséget, ez bizony alaposan ki lett lapítva. Hőmérséklete tökéletes, nem hűlt ki egyáltalán. A panírja egy picikét száraz és enyhén sós, de ügyesen ropog, amikor ráharapunk. A hússal nincsen baj, annyi, hogy az ízét elnyomja a panír, de ezt kicsit vastagabb szeletekkel ki lehetne kerülni.
Egyenesen Rejtő Jenő világába csöppenünk Piszkos Fred kapitány megidézésével. Személye nem éppen szeretetreméltó, mindenben a hasznot látja, és nem ismer korlátokat, ha valamit el akar érni. Aztán, hogy ez mennyire illik össze egy étterem irányításával, az már nehezebb kérdés. Az étlapjukon szerepel szinte minden: burger, pizza, tészta és természetesen frissen sült, ami minket jelenleg izgat. Szintén nem vitték túlzásba a leírást, de itt alapból jár mellé steakburgonya, mint köret. 1890 forint egyben, még ez sem tűnik vészesnek, bár vakon itt sem tudjuk, mennyi húsra számíthatunk.
A kapitány vezénylésével a futár mindössze 27 perccel a megrendelés után dörömbölt az ajtón. A doboz sok újdonságot itt sem rejt, megszokott kivitel, de itt nem kaptunk jókívánságot. Felbontás után látjuk, hogy a köretet elvétették és krumpli helyett rizst kaptunk, de lényegtelen is, mivel a fő tesztalany most a hús. Az egész doboz szinte gőzölög, így inkább csak arra kell figyelnünk, hogy a szánkat ne égesse majd meg. Egészen amorf formát ölt a két szelet karaj, melyek bundája meglepően világos lett.
Felezésnél egy kimondottan vastagnak meghagyott szelettel találjuk magunkat szemben, ez azért jó, mert sokkal jobban érvényesül a hús, mint ahol papírvékony az egész. A panír ízetlen és picit olajos, megszívta magát sajnos. A hús már jobban muzsikál, enyhén szaftos maradt, amit egy karajtól ilyen szinten elvárhatunk. A paníron némi fejlesztés szükséges lenne, és akkor sokkal jobb eredmény születne.
Legalább kétszer végig kell néznünk a Magnum P. I. sorozatot, ha szeretnénk tudni, melyik Bécsi szelet névre keresztelt étterem hova tartozik, és hol is van valójában. Némileg segít ebben, ha figyeljük a kiegészítő részeket, ahol meglátjuk az utca címét. Vendéglőhöz hűen itt is ezer dolgot találunk az étlapon, de töretlenül csak a sertés szekció jöhet szóba, azon belül is a "Sertés menü sertés bécsi szelettel". Menü és bécsiszelet, de azért, mert a fő csapásvonalunkhoz ez állt a legközelebb.
41 percbe telt, míg kiérkezett a rendelt menü, mely magában rejt levest és köretet is, ez együttesen 2250 forint. Ebből továbbra is csak a hús fontos, így csak azt elemezzük. A doboz mosolyt csal arcunkra, mert ezt már megint George Clooney csinálta. Eddig csak pizzáknál találkoztunk hamiskás mosolyával, de már eljutottunk oda is, hogy bécsi szeletet készítsen nekünk.
Sokkal értelmesebb magyarázatot is kapunk, ha kinyitjuk a dobozt, mert olyan szép szabályos a hús, akár egy kerek pizza. Ideális, fogyasztásra alkalmas hőmérsékleten érkezett, pedig egy ilyen pizzás doboz nem éppen az legkitűnőbb hőtároló az étel számára. Nem kevés, mivel 308 grammot nyom a korong, és mellé jár egy gerezd citrom is, ahogy bécsi szeletnél illik.
A klopfolást úgy intézték, hogy egységesen fél centi környékén mozogjon a hús vastagsága. Ízre a panír egészen kellemes, ropogós és enyhén vajas. A húsra sem lehet panasz, egészen omlós lett.
Anzo kilétéről sokat nem sikerült kideríteni, így nem tudjuk pontosan, honnan is ered a menza neve. Étlapjukat fürkészve remekül visszaköszön a menzákra jellemző felépítés, van itt A és B menü is, van napi leves, napi főzelék és még vagy ezer különböző fogás. Frissensült szekciójuk három különböző részre van osztva, melyek kizárólag az adott fogás mennyiségében térnek el. A legkisebb herceg, azaz a 14 dekás változat mellett döntött a csapat. Sertésborda, ami megint csak picit eltér az eddigiektől, de ezt sikerült vadászni. 1040 forintos ára rendkívül barátinak tűnik, főleg úgy, hogy ez magában foglalja a köretet is.
Pontosan 50 percet vett igénybe, míg a starttól a célig jutott a folyamat, nem a legjobb eredmény az biztos, de szerencsére még a lélektani egy órás határ alatt maradtunk. A doboz már extra érzelmet képtelen kiváltani a csapatból, ez is csak a szokásos. Felnyitás után viszont a borda már másként fest. Egy nagyobb szeletről van szó, amit félbehajtottak, hogy beférjen a dobozba. Lehetne akár egy calzone sertésborda! Hőfokra kissé már a langyos felé közelít, ezt már picit újra kellene melegíteni.
Mérlegelés után kiderül, hogy pozitív irányban jártunk jól, mivel az étlapon szereplő 140 gramm helyett 166 grammot kaptunk, ami már-már dicséretes. Vastag a hús, ez nem vitás, viszont a panír előszeretettel lepereg róla, ahogy kés éri, kicsit mintha túlsütötték volna. Kóstolásnál a hús egy teljesen átlagos szintet hoz, nincsen vele különösebben baj. A bundája viszont teljesen ízetlen és kiszáradt, ami egyből magyarázatot nyújt a lepergésre is. A panírt valószínűleg durvább zsemlemorzsából csinálhatták, mert egészen darabos maradt. Hiányzik belőle az íz, legyen az bármi.
Leonardo da Vinci szinte mindennel foglalkozott munkássága során, volt festő, író, de leginkább feltaláló. A konyhai akrobatika annyira nincsen kiemelve a munkásságát feldolgozó könyvekben, de mégis sikerült megtalálnunk kis hazánkban az erre utaló bizonyítékot. Pizzéria révén étlapjuk döntő hányadát a különböző pizzák teszik ki, de a főételek között bizony megbújik az óriás bécsiszelet, ami a leírás alapján 25 dkg karajból készül. Árban ez így köret nélkül 1890 forintot jelent, ami negyed kiló húsért nem olyan halálosan sok.
57 percbe telt, mire a futár megnyomta a csengőt, ez is éppen az egyórás határon belül van. A csomagolás egészen puritán, egyszerű és „zs” kategóriás. Fólián át is éget, ezt közvetlenül a serpenyőből hozták, vélhetően nem volt közben több címe a futárnak. A húst egyszerűen becsavarták 2-3 réteg alufóliába és ennyi. Miután az agyhullámblokkolót leszedjük a húsról, találkozunk három szelet karajjal, akik olyan sötét bundát kaptak, mint az éjszaka.
Ez már közel sem az, az árnyalat, amit szívesen látunk a tányérunkon, ez túl sokáig járt olajban, az biztos. Együttes súlyuk viszont rendesen túlmegy a megadott értéken, egészen pontosan 422 grammot nyomnak. Kóstolásnál aztán jön a következő pofon. A bunda visszapuhult és szinte mállik, ami egyrészt köszönhető a hermetikusan záró csomagolásnak. Másrészt - több tesztelő véleménye szerint - ez bizony nem frissen sült, már egy ideje pihenhetett a konyhában. Ízre a sokat használt olaj élményét adja vissza, ami romba dönt mindent és élvezhetetlenné teszi az egészet. A hús maga amúgy egészen vastag, de sok jót arról se lehet elmondani.
Ami biztos, hogy a teszt után alsó hangon egy hétig rántott hús illat fog dőlni a falakból, és nincsen a Földön az a hurrikán vagy tornádó, ami képes lenne kisöpörni. A mezőnyt alkotta öt különböző étterem egészen vegyes eredménnyel zárt.
Egyértelműen a győztes a Bécsiszelet vendéglő, akiknek szinte tökéletes lett a rántott húsuk. A képzeletbeli dobogó második fokára Anita léphet fel, bár mi kicsit vastagabban hagynánk a húst, illetve a paníron picit javítanánk, hogy ne keltsen száraz hatást. A bronz Rejtő úr karakterét illeti, a Piszkos Fred féle csapatnál az ízesítést bátran ajánlanánk, talán a panírnak kicsit kevésbé kellene hagyni, hogy felszívja az olajat.
A mezőnyt Anzo és Leonardo hajtja, kettőjük közül a nagyobb csapást egyértelműen utóbbi adja. Kicsit olyan hatást kelt az egész, hogy adunk jóval többet adagra, de akkor ne legyen panasz arra, hogy jóformán ehetetlen az egész. Anzo oldalon is talán a túlsütés a fő probléma, ezen könnyűszerrel lehetne javítani, és akkor nem kellene újragondolni a történetet az elejétől.
A NetPincérnél még tart a 80 nap alatt a Föld körül játék. Próbáljátok ki minél több nemzet konyhájáti! Két hetenként értékes nyeremények várnak rátok, egyébként a fődíj pedig egy egzotikus utazás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.