A legnyugatibb borvidék

Jöjjön Kőszeg, és az ő borai!

Hazánk legnyugatibb borvidéke a Soproni Borvidék, mely Győr-Moson-Sopron megyében a Sopron-hegység előhegyeinek oldalán, a Fertő-tavat szegélyező dombsor és a Sopron-Vasi-síksághoz tartozó Ikva sík lejtőin, valamint Vas megyében a Vas-hegy és a Kőszeghegyalja lankáin alakult ki. A borvidékhez két körzet tartozik: a soproni és a kőszegi.

A kőszegi szőlő története a római időkig nyúlik vissza és évszázadokon keresztül fonódott össze szorosan a város történelmével. A csatákban megfáradt veteránok teremtették meg a szőlőművelés alapjait, ékes példa erre a Pogányok dűlő, hol derék keresztény kapásaink egy Bacchus-főt fordítottak ki a földből, mit Dionüszosz tiszteletére rendezett ünnepeken használtak. Természetesen nem illett bele az ő világukba, pogány maradvány - innét a név.

A kőszegi szőlőtermesztés első írásos emléke egy 1279-ből származó oklevél. Ebben a században bajor telepesek művelték a szőlőültetvényeket, ők voltak a híres „kapások” vagyis hauerok. Károly Róbert királyunkat 1327-es ittjártakor már virágzó szőlőkultúra fogadta. A helyi bort a szomszédos osztrák és cseh borkereskedőknek adták el, ezen felül Németországba, Lengyelországba, Sziléziába szállították. A Királyvölgy-dűlő őrzi az uralkodók kupájába került kőszegi bor emlékét.

Egyedülálló emléke a kőszegi borkultúrának a Szőlő Jövésnek Könyve, melyet a Jurisics Miklós Vármúzeumban lehet megtekinteni. Az első feljegyzések 1740. április 24-én kerültek a könyvbe. Régen ez a dátum, Szent György napja az új gazdasági év kezdetét jelentette, ekkor választották újra a város bíráját, a belső és külső tanács tagjai, a város hivatalait (a hegymesterek és a pincemesterek hivatalát). Ebből az alkalomból a kőszegi boros gazdák minden évben aznap hajnalban kimentek a szőlőhegyükbe, levágtak egy-egy friss hajtást, melyet délelőtt bemutattak a polgármesternek. A bemutatás után leírták, lerajzolták, majd később le is festették 1:1 arányban, hogy milyen volt a szőlőhajtás az adott évben. A hajtások, azaz jövések mellett azt is lejegyezték, hogy milyenek voltak az időjárási viszonyok. A berajzolt hajtásokból következtettek a borok minőségére és mennyiségére. Az adatokat 7 év kivételével 264 évre visszamenőleg megtaláljuk, az időjárási viszonyok adataiba pedig 224 évre tekinthetünk vissza.

De mit is igyunk, ha arra járunk? Legelterjedtebb a Kékfrankos, kedvelt még az előbb érő, lágyabb Zweigelt, mind népszerűbb a Blauburger, lágyabb savaival, gyümölcsös ízével. Kiegészítő fajták: Cabernet, Merlot, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Zalagyöngye, Veltelini, Chardonnay.

Térjünk be az első borozóba, kérjünk pár decit a pirosból, toljunk arcunkba egy kosárnyi zsíros deszkát, majd fedezzük fel azokat a kulináris élvezeteket, melyeket e bűbájos kisváros kínál!

Teli pocakot és borospoharat kívánunk mindenkinek!
Mackós Miksa

Dzsafi barátunk igen szépen és sok érdekességet felemlítve szólt boldogult fiatalságának szűkebb pátriájáról, Kőszegről és környékéről (köszönet érte), de ne feledjük, hazánkban szám szerint huszonkét borvidéket tartunk számon, valamennyi érdemes az említésre!

Magyar borok, borvidékek

Íme, egy térkép, Magyarország borvidékeiről (Forrás: Wikipédia)

Magyarország borvidékei:

1 Sopron (Soproni borvidék). 2 Nagy-Somló (Nagy-Somlói borvidék). 3 Zala (Balatonmelléki borvidék). 4 Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki borvidék). 5 Badacsony (Badacsonyi borvidék). 6 Balatonfüred-Csopak (Balatonfüred-Csopaki borvidék). 7 Balatonboglár (Balatonboglári borvidék). 8 Pannonhalma (Pannonhalmai borvidék). 9 Mór (Móri borvidék). 10 Etyek-Buda (Etyek-Budai borvidék). 11 Ászár-Neszmély (Ászár-Neszmélyi borvidék). 12 Tolna (Tolnai borvidék). 13 Szekszárd (Szekszárdi borvidék). 14 Pécs (Pécsi borvidék (Mecsek-alja)). 15 Villány (Villányi borvidék). 16 Hajós-Baja (Hajós-Bajai borvidék). 17 Kunság (Kunsági borvidék). 18 Csongrád (Csongrádi borvidék). 19 Mátra (Mátrai borvidék). 20 Eger (Egri borvidék). 21 Bükk (Bükki borvidék). 22 Tokaj-Hegyalja (Tokaj-Hegyaljai borvidék)

El kell mondani, a borvidékek egymás vetélytársai, hiszen a különböző földrajzi területeken és éghajlati viszonyok között termesztik a szőlőt és más technológiával készítik a bort, viszont ugyanazon a piacon kell érvényesülniük a pincészeteknek.

Kellemes borozást mindenkinek!