A hagymapucolás és aprítás során több apróság is bosszanthatja az embert. Az egyik és legzavaróbb a könnyezés, és minél több hagymát kell felkockázni, annál idegőrlőbb, ha könnyezik tőle az ember. Bosszantó, ha a hagymahéj ráragad a deszkára, a késre, az ember ujjaira és a felkockázott hagymára, de ennél is zavaróbb, ha nem lehet rendes, apró kockákra metélni a hagymát, mert a levelek szétcsúsznak és lehetetlenség egyben tartani a zöldséget. Létezik egy remek tanács, amit ha megfogadsz, soha többé nem lesz gond a hagymavágás.
Sokan pucolják úgy a hagymát, hogy levágják mindkét csúcsát, majd elfelezik és ezután húzzák le róla a héjat. Nos, ez a hiba, ami odaáig vezet, hogy a kockázás során a hagyma levelei elcsúsznak egymáson és az egész növény szétesik a kezeink között. Nemcsak idegőrlő így hagymát vágni, de veszélyes is lehet, ha megcsúszik a kés a hagymán. Ahelyett, hogy kezdésként levágnád a hagyma csúcsait, hagyd inkább a növényen!
Széll Tamás azt javasolja, hogy a vöröshagyma pucolását a levélcsúcsnál kezdjük és egy kis késsel próbáljuk leszedni a külső héjréteget. Semmiképp se vágjuk le teljesen a gyökércsúcsot, ugyanis ez fogja összetartani a hagyma levélrétegeit az aprítás során! A megpucolt hagymát vágjuk ketté, pontosan felezzük el a gyökércsúcsot is, majd fektessük lapjával lefelé a deszkán és ezután kockázzuk a szokott módon, vagy vágjuk félfőre, amire éppen szükségünk van. Ha a gyökércsúcsot a hagymán hagyjuk, akkor a vágás során végig egyben marad majd a hagyma.
A legvégén persze dobjuk ki a gyökércsúcsot, hiszen annak keresű lehet az íze, és nem való az ételbe.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.