2024. január 1-jétől könnyebbé vált a háztartási talajvízkutak létesítése. Mielőtt kutat fúrnánk, fontoljuk meg, hogy milyen célokra kívánjuk felhasználni a vizet. Ha csupán a kertünk öntözésére van szükségünk, akkor a sekélyebb talajvíz is elegendő lehet, de ha ivóvízként vagy főzéshez szeretnénk használni, akkor a mélyebb rétegvíz alkalmas erre a célra - idézte a Ripost a Fanny magazin cikkéből.
A talajvízkutak bejelentése és engedélyeztetése elsősorban attól függ, hogy a terület, ahol a kutat szeretnénk létrehozni, vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes vagy kockázatos területen található-e. Ehhez segítséget nyújt a tavaly közzétett vízkészletvédelmi országtérkép.
A vízkészletvédelmi térképen lakcím vagy helyrajzi szám alapján kereshetünk: a fehér színnel jelölt területek kockázatmentes besorolásúak, ezért itt szabadon létesíthetünk kutat, míg a piros színnel jelölt kockázatos területeken bejelentés vagy engedély szükséges.
Nemcsak a terület besorolása fontos tényező, hanem a kutak mélységi határa is. Az új rendelet szerint, ha a terület vízvédelmi szempontból kockázatmentes területen található, a kút mélysége nem haladja meg az 50 métert, és nem éri el az első vízzáró réteget, akkor nem szükséges bejelentés és vízjogi engedély.
Fontos megjegyezni, hogy a bejelentés és engedély nélküli talajvizet kizárólag háztartási célokra használhatjuk, éves szinten maximum 500 köbméter vízfogyasztásig. Ez azt jelenti, hogy a kút az ivóvízellátásunkat, vagy a személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükségletünket biztosíthatja, bármilyen más cél, funkció esetén bejelentésre vagy engedélyre van szükségünk.
A térképen pirossal jelölt területek vízkészletvédelmi szempontból kockázatosnak minősülnek, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden ott létesített kút engedélyköteles lenne. Ha a kút mélysége nem haladja meg az ötven métert, nem éri el az első vízzáró réteget, és kizárólag háztartási célokra szeretnénk használni, akkor csupán bejelentési kötelezettségünk van a település jegyzője felé.
A törvénymódosítás azoknak is könnyítést jelent, akik 2024. január 1. előtt nem hivatalosan vagy szabálytalanul létesítettek kutakat. Függetlenül attól, hogy kockázatos vagy kockázatmentes területen található a kút ha az kizárólag háztartási célokat szolgál és 50 méternél nem mélyebb, azaz sekély mélységű talajvízkút, nem szükséges bejelentenünk vagy engedélyt kérnünk.
Sokkal több adminisztrációs teherrel számolhatnak az, akik olyan kutat szeretnének fúratni, amely mélysége meghaladja az 50 métert. Függetlenül attól, hogy a kút kockázatos vagy kockázatmentes területen található, szükség lesz vízjogi engedélyre, melyet az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál kell kérni.
Ha mezőgazdasági céllal kívánunk talajvízkutat építeni, akkor a kockázatos területeken csak a Nemzeti Földügyi Központ által kiadott vízjogi engedély alapján lehet engedélyeztetni a kutat. Ezzel szemben, ha a terület kockázatmentesnek minősül, akkor az építéshez csupán bejelentés szükséges.
Az engedélyhez csatolni kell egy részletes, szakember által készített tervdokumentációt a kútépítésről. A kérelemben többek között meg kell adnunk a kút pontos helyét, a vízhasználat célját, a kút műszaki adatait, valamint fényképeket is csatolnunk kell.
A munkát csak azután kezdhetjük el, miután megkaptuk a kútfúrásra az engedélyt. A jogszabályok előírják a fúrt kutak szakszerű kiépítését, ezért csak olyan szakembert vagy céget bízzunk meg a kútfúrással, aki rendelkezik szakirányú végzettséggel, bányakapitánysági engedéllyel, valamint vízügyi hatósági engedéllyel.
Nemcsak a kútfúrást kell engedélyeztetni, hanem a kút elkészülte után a használatát is be kell jelentenünk, ezt hívjuk a kút létesítési és üzemeltetési engedélyének. Ezt követően szükséges vízmérőt felszerelni, és adott esetben a felhasznált vízmennyiség után bányajáradékot kell fizetni a Magyar Állam részére.
Ha a kutunkból kinyert vizet ivásra, főzésre, fürdésre használnánk, akkor az engedélyt a Zöld hatóság adja ki. Ne felejtsük el, hogy ilyen esetben egy fizikai, kémiai, mikrobiológiai és bakteriológiai vizsgálatot kell kérnünk a vízminőségről, és ezt a területileg illetékes vízközmű társaság felé kell bemutatnunk.
Fontos, hogy ellenőrizzük a már meglévő, engedély nélkül létesített kutaink mélységét: ha a mélysége meghaladja az 50 métert, akkor mindenképpen utólagos vízjogi engedélyt kell kérnünk a használatára, függetlenül attól, hogy kockázatos vagy kockázatmentes területen található.
Az engedély nélkül létrehozott vagy az engedélytől eltérően kialakított kutak esetén szigorú büntetésre számíthatunk: a vízgazdálkodási bírság az adott kút értékének akár 80 százalékát is elérheti, maximum 1 millió forintig. Természetes személyek esetén akár 300 ezer forintos bírságra is számíthatunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.