Tyúk- vagy csirkehúsleves

Elkészítés: Az alaposan megmosott szárnyast feldaraboljuk. Minden hozzávalót alaposan megmosunk, megtisztítunk. Egy nagyobb fazék aljára fektetjük a szárnyasdarabokat. Forrásig hevítjük - a régi hagyománnyal szemben nem habozzuk le, mert oda az értékes fehérje, leülepszik szépen az a hab magától, nem lesz zavaros tőle a leves! -, hozzáadjuk (teatojásba zárva) a szemes borsot, a fokhagymát, a sáfrányos szeklicét - gyönyörű színt ad a levesnek! -, a cseresznyepaprikát, a hagymát egészben és egy kevés sót. Fedő nélkül, lassú forralással, gyöngyöztetve fél óráig főzzük. Ezután beletesszük a hasábokra vágott zöldségeket, a kelkáposztát, a zöldpaprikát és a paradicsomot egészben, a csokorban hagyott petrezselymet, és további lassú gyöngyöztető forralással, fedő nélkül az egészet puhára főzzük.
Enyhén sós vízben megfőzzük a levestésztát, leszűrjuk, egy kevés húslevest merünk rá, és melegen tartjuk.
Ezután a leves felszínéről eltávolítjuk a zsiradékot; a nagyját egyszerűen kanállal, a *kisebbjét* itatóspapírral vagy papírszalvétával, majd sűrű szövésű szitakanálon keresztül, merőkanállal - éppen csak szelíden megbillentve a fazekat, hogy fel ne zavarosítsuk a levest! - előmelegített levesestálba szűrjuk.
A tésztát a forró leveshez adjuk, külön tálon kínáljuk a zöldséget és a húst, amelyet fogyaszthatunk a leveshez, vagy utána, második fogásként is különféle mártásokkal.
ugyanazzal a módszerrel főzzük, mint a többi húslevest.

Megjegyzés:
- Kitűnő leves fő a pulykából, a gyöngytyúkból és a fácánból is; a kacsa és a liba nem alkalmas húslevesnek, mert túlságosan zsírosak.
- Ha külön-külön edénykékben még zöldborsót, karfiolt, spárgát és néhány fej gombát párolunk, amelyeket leszűrve a kész leveshez adunk, betétnek pedig cérnametéltet főzünk, így Újházi-tyúkhúslevest készítettünk, amely Újház Edéről, a valamikor híres pesti színészről kapta a nevét, aki állítólag nem csak ínyenc volt, de főzni is szeretett és tudott is.