A Fekete-tengerrel határos országot sokféle hatás érte az idők folyamán, és ez ételeiben is megnyilvánul. Kimondottan sokoldalú és ízletes konyhája leginkább a román, szerb és macedón konyhával rokon, de vannak közös vonásai a török, görög, sőt – pl. a töltött paprika révén – a magyar konyhával is.
A híres bolgárkertészet változatos és kiváló minőségű alapanyagokat szolgáltat a zöldséges egytálételekhez és a kitűnő salátákhoz. Sok petrezselymet, kaprot, csombort, mentát, hagymát, fokhagymát, paradicsomot, zöld- és fűszerpaprikát használnak, továbbá a tej, a túró, a sajt és a növényi olaj is régóta nagy szerepet játszik a jellemzően hosszú életű lakosság egészséges táplálkozásában.
Egész nap szívesen fogyasztanak zselé állagú bolgár joghurtot (kiszelo mljeka), amelyet a mi tejfölünkhöz hasonlóan főzéshez is használnak. Főétkezések után cukorral édesítve, reggelire pedig burek vagy egy rétesszerű tészta (banica) mellé kínálják. A banica töltelékét legtöbbször a juh- vagy kecskesajtból készülő szirene nevű sajt adja.
Híres gyúrt sajtjuk, a juh- és kecsketejből készülő különleges ízű, kissé csípős kaskaval panírozott formában kedvelt főétel.
A levesek (csorba) közül finomak és kiadósak a húslevesek (meszna csorba). A Duna mentén és a tengerparton a hallevesek is kihagyhatatlanok.
Nyári specialitásuk, a tarator vízzel kissé felhígított kiszelo mljakóból készül, benne finomra vágott nyers uborkával, apró diódarabokkal, kaporral, étolajjal és fokhagymával.
Noha Bulgária a zöldségek hazája, a húsételeket sem mellőzik. Toplistás a bárány (agnesko), amelyet sütve, főve, nyárson és kemencében egyaránt készítenek.
Jellegzetes specialitás a vagdalt hagymával vagy salátával tálalt, roston sült húskolbászka (kebapcse), valamint a húspogácsa (kjufteta). Rendeléskor meg kell mondanod a pincérnek, hány darabot kérsz, továbbá hogy körettel (garnirano) vagy salátával (szazs szalata) óhajtod-e.
A kebab gyűjtőfogalom, ezen általában a lecsó képzetét keltő sűrű lében tálalt húsdarabkákat kell érteni.
Mindenféle muszakában megtalálható a burgonya vagy a padlizsán, a paradicsom, a zöldpaprika és a hagyma. Ezeket rétegenként rakják le (húsdarabkákkal vagy darált hússal gazdagítják), párolják, majd tojásos, tejes masszával leöntve kemencében átsütik.
A gyuvecsek fő alapanyaga a paprikásnak előkészített vagdalt hús és a legkülönfélébb zöldségek elegye, amelyek sütve-párolva kerülnek az asztalra.
A töltött szőlőlevél (szarmi) görög hatást mutat.
A nyársonsültek (na szkara) közül általánosan kedvelt a hagymával tarkított rablóhús (siscseta). A Rodope hegyei közt tipikus fogás a nyárson sült bárány (cseverme), de a tengerparton is vannak erre szakosodott vendéglők. Ugyancsak a tengerparton érdemes megismerkedni a Fekete-tenger halaival. A kicsiket (szardella, szardínia) egészben, olajban ropogósra sütik, míg szeletben rántják vagy roston sütik.
A főétel és a hozzá tartozó köretek szerves kiegészítői a saláták: a paradicsom- és uborkasaláta (külön-külön vagy mesana szalata néven vegyesen), általában több vagy kevesebb nyers hagymával. A sopszka saláta Szófia-környékéről terjedt el, és vált világhírűvé. Készítésekor a szeletelt vagy apróra vagdalt paradicsomot, uborkát, zöldpaprikát és hagymát olívaolajjal és ecettel ízesítik, majd csíkokra vágott vagy összemorzsolt szirenével szórják meg.
A sültpaprika-salátához (pecseni piperki) egészben megsütött zöldpaprikát ízesítenek ecettel-olajjal.
Az étlapokon a saláták között mindig megtalálható kjopolu tulajdonképpen sóval, fokhagymával, ecettel és olajjal ízesített, péppé dolgozott sült padlizsán.
Az édességek közül a magyarok számára némiképp új ízt jelent a sokféle mandulatorta és -krém, illetve mandulás sütemény. Meghonosodott a törököktől átvett, sűrű cukorsziruppal leöntött, dióval töltött rétes, a baklava is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.