Paszternák, a réparokon

Paszternák egykor...

A paszternák vagy pasztinák Európában és Ázsiában is őshonos. A rómaiak nagyon kedvelték, termesztették is, sőt a hódító hadjárataik során Európa számos területére magukkal vitték és ott is meghonosították. Ennek a missziónak volt köszönhető, hogy a rómaiak felfedezték, az általuk annyira kedvelt gyökérzöldség az északabbra fekvő, hidegebb területeken ízletesebbé válik. Így jöttek rá, hogy a paszternákot az első fagy után érdemes fogyasztani, amikor már sokkal édesebb.

A zöldség leghíresebb római rajongója Tiberius császár volt, aki a hódítások után a provinciákon ültetett, a hidegebb időjárásnak köszönhetően gazdagabb ízű példányokat hozatta magának. A rómaiak leggyakrabban levest és ragut késztettek a paszternákból.

A paszternák a középkorban sem veszített a népszerűségéből. A köznép számára szinte az egyetlen elérhető, télen is jól elálló zöldségféle volt, amit magas cukortartalma és szintén magas tápértéke miatt is kedveltek. A paszternákból gyakorta készült lekvár, illetve reszelt formájában sütemények édesítésére is használták. Ezt a tematikát követték később az angolok, akik a háború alatt kényszerűségből találták fel a ma már mindenki által ismert és kedvelt répatortát. A paszternákból az írek bort és sört is készítettek. Olaszországban a Párma környéki sertéseket tartják paszternákon, hogy a sonkájuk igazán finommá váljék. Amerikában a XVI. században az angolszász bevándorlóknak köszönhetően jelent meg a paszternák. A paszternák széles körben való ismertségét csak a burgonya megjelenése, illetve a cukor mindenki számára elérhetővé válása törte meg.

Pasztinák ma...

A fehérrépára nagyon is hasonlító gyökérzöldség azért jóval húsosabb, dundibb, és íze is egészen más: sokkal édesebb, teltebb. És bár komoly a hasonlóság, nagy különbség, hogy a paszternák – avagy pasztinák – levele nem fogyasztható!

Bár egész évben elérhető, az igazi szezonja ősztől kora tavaszig tart.

Ha paszternákot veszünk, ne túl nagy példányokat válasszunk, mert azok között sok a fás. Inkább a nagyjából 20 centi hosszúságú gyökereket keressünk, amik kemény húsúak, s nincsenek rajtuk puha foltok. A fonnyadt, foltos gyökereket ne vegyük meg.

Tőlünk nyugatabbra bárhol és olcsó áron megtaláljuk, nálunk még főleg csak piacon beszerezhető.

A paszternák sötét, hűvös helyen sokáig eláll, de szobahőmérsékleten is kibírja néhány napig, ha nincs meghámozva és bezacskózva. A főtt paszternák 2-3 napig eláll a hűtőben, de fagyasztani is érdemes, a mélyhűtőben akár egy évig is háborítatlanul elvan a nyers gyökér.

Elkészítése, fogyasztása, érdemei :)

A paszternákot felhasználás előtt javasolt meghámozni, ehetjük nyersen, párolva, főzve, sütve, pirítva, grillezve illetve készíthetünk belőle zöldségchipset is. Nagyon jó köret, de krémlevesnek és főzeléknek is remek.

Nagyon hasonlít a fehérrépára, de az íze sokkal teltebb, édesebb. Éppen édeskés íze miatt tökéletes chutney alapanyag, s gyümölcslevesek sűrítésére is alkalmas.

A franciák által oly kedvelt tejszínnel összesütött krumplis egytálételben is helyet cserélhet a krumplival, sőt más ételekben is nyugodtan helyettesíthető a krumpli paszternákkal, például remek püré varázsolható belőle. De nem csak a krumpli helyettesíthető vele, hanem a sárgarépa alternatívájaként is használható. Nagyon finom a félig főtt, panírba forgatott, majd kisütött paszternák is.

Salátákba is jól illik ez a gyökérzöldség. Ilyenkor érdemes reszelni vagy hámozóval szelni, hogy kellemesen vékony kiegészítője legyen a salátának. Bátran ízesíthető szinte bármivel, de kifejezetten kedveli a curryt és a zöldfűszereket. A paszternákból egy kis gyümölccsel, mézzel könnyedén édességet is varázsolhatunk.

A paszternákban – vagy pasztinákban - található folsav, kálcium, kálium, B1-, B2-, B3- és C-vitamin, vas és cink. Ezen kívül magas a rosttartalma, a bélrendszer karbantartásában is jó szolgálatot tesz, valamint a régi rómaiak úgy tartották, hogy a paszternák vágykeltő hatással bír, azaz afrodiziákum.

Tejszínes paszternák

Hozzávalók:
1 kg paszternák
6 dl tejszín
10 dkg vaj
só
frissen őrölt feketebors
2 gerezd fokhagyma
10 dkg edami sajt

Elkészítés: A paszternákot megpucolom és leheletvékony szeletekre vágom, amiket egy tálnyi hideg vízbe teszek. A szeleteket alaposan átöblítem, lecsöpögtetem, majd egy konyharuhával áttörölgetem. Egy üvegtepsit a főzőlapra helyezek, ebben felolvasztom a vajat, majd hozzáadom a tejszínt. Apróra vágott fokhagymával, borssal és sóval fűszerezem. Amikor már majdnem forr, akkor belezúdítom a paszternákot és átkeverem. Néhány percet hagyom főni, majd sajttal megszórom, és a 150 fokra előmelegített sütőbe tolom. Bő másfél órát hagyom sülni, amíg meg nem színesedik rajta a sajt.

Paszternákos pite

Hozzávalók:
35 dkg paszternák
15 dkg vaj
15 dkg cukor
10 dkg méz
3 tojás
25 dkg finomliszt
1 csomag sütőpor
2 teáskanál fahéj
5 dkg dió
1 narancs héja
csipet só

Elkészítés: A paszternákot megpucolom és megpárolom, majd botmixerrel krémesítem és hagyom hűlni. A lisztet kimérem, hozzáadom a sütőport, a fűszert, a narancs héját, a csipetnyi sót és a cukrot. A kihűlt zöldségpüréhez hozzácsorgatom a mézet, a felütött tojásokat és a megolvasztott vajat. Végezetül a szárazanyagokat hozzáadom a paszternákpüréhez és csomómentesen elkeverem. A diót kicsit megtöröm és beleszórom a masszába, majd azt egy sütőpapírral kibélelt közepes tepsibe öntöm. 180 fokon nagyjából 40 perc alatt készre sütöm.