A zöldbab termesztése nagy valószínűséggel közel 7000 évvel ezelőtt kezdődött a Tehuacan völgyben, Mexikóban és Callejon de Huaylas-ban Peruban. Kolumbusz 1492 novemberében a naplójában is megemlíti, hogy olyan babra leltek, ami teljesen más, mint a hódítók által eddig ismer babok. Épp ezért magával is hozott ebből az ismeretlen babból egy keveset: 1493-ban a zöldbab megérkezett Spanyolországba.
A babról az első ábrázolás már 1543-ban napvilágot látott. Leonhart Fuchs német orvos és botanikus volt az, aki egy fametszeten megörökítette az Amerikából behozott babot, ami lassan kezdte meghódítani Európát. 1569-re Olaszországban már széles körben ismert és termesztett zöldség volt a zöldbab, míg Franciaországba csak a század legvégén, 1597-ben jutott el. A XVII. században már az egész Földközi-tenger térségében terjesztették a babot, de csak a XIX. században vált általánossá a fogyasztása. A babos receptek kitalálásában a franciák jártak az élen, akik hamar bevonták a menüikbe a zöldbabot.
A zöldbab gyűjtőfogalom alá közel 130-féle bab tartozik. Míg Európa számos országában a zöldbabból a zöldhüvelyű változat, a ceruzazbab kedvelt és elterjedt, addig Magyarországon főleg a sárgahüvelyű ikertestvérével, a vajbabbal találkozhatunk a piacokon. De létezik lila színű bab is, Ázsiában pedig népszerűaz akár 50 centisre is megnővő vékony, hosszú spagettibab. Erdélyben paszulynak nevezik a babot.
A zöldbab rendkívül egészséges. Számos létfontosságú tápanyag található meg benne, A-, C-, D-, E-és K-vitaminon kívül riboflavin, niacin, tiamin és folsav található a zöldbabban, az ásványi anyagok széles tárháza mellett. A vason kívül kalcium, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium és cink található benne. A bab még élelmi rostokban, omega-3 zsírsavakban is gazdag.
A zöldbab jó hatással van a koleszterinszintre, segít stabilizálni a vércukorszintet, a benne található riboflavinnak köszönhetően még a migrénes rohamokat is enyhíti. Ezenkívül gyulladáscsökkentő hatással bír, és az asztmatikus megbetegedésekre is jótékonyan hat.
A bab vásárlásánál figyeljünk oda, hogy ne puha, ráncos, összenyomható, ránézésre is fás példányok kerüljenek a zacskóba. A frissen vásárolt bab egy-két napig eláll a hűtőben is, az előfőzött, konyhakész bab könnyedén és jól fagyasztható.
A bab pucolása csak egy kis gyakorlatot igényel. A végeit levágjuk, de úgy, hogy a kést nem toljuk teljesen át a húson, hanem az utolsó milliméternél lassítunk, és megnézzük, hogy a végével nem jön-e le a bab gerincén végigfutó szál. Ha van ilyen, akkor húzzuk le, ha nincs, akkor szerencsénk van, és egészen friss babot vettünk. Calvin Keeney-nek köszönhetően - aki 1894-ben kikísérletezte a szálkamentes babot – nem nagyon tudunk mellényúlni.
A zöldbab igen sokrétűen felhasználható zöldség. Nem csak főzve vagy sütve kínálható, hanem blansírozva is. A blansírozásnál a zöldség csupán rövid ideig van kitéve hő hatásának, így nagyon kellemesen roppanós marad. A babot nyersen soha ne fogyasszuk, mert számunkra káros anyagokat tartalmaz, ezek csak a hőnek köszönhetően vesztik el hatásukat.
A zöldbabból készíthetünk különféle salátákat, leveseket, főzeléket. A zöldbab kedvelt körete a különféle húsoknak, és nagyon jó rakott, csőben sült ételeket készíthetünk belőle. A blansírozott babra csupán egy kevés vajat és csipetnyi sót kell tenni, hogy tökéletes, ízletes köret váljék belőle, de baconnel átkötve, kissé átsütve is kitűnő előételt kaphatunk.
A bab nagyon jól illik a savanyított, ecetes salátákba és a kevert salátákba egyaránt, a zöldbab a híres provence-i nizzai saláta alapanyagai között is megtalálható.
A babbal készített levesek közül a legismertebb az ecettel vagy citromlével savanyított zöldbableves, de készíthetünk vele ragulevest vagy palóclevest, illetve szinte bármilyen vegyes zöldségleveshez adhatjuk.
A bab fűszerezését meghatározza a többi hozzávaló, de alapvetően jó illenek hozzá a zöldfűszerek, főleg a kapor és a tárkony.
Hozzávalók:
70 dkg zöldbab (friss vagy fagyasztott)
1 fej vöröshagyma
2,5 dl tejföl
2 evőkanálk liszt
kevés pirospaprika
só
kapor
1/2-1 citrom leve (ízlés szerint)
Elkészítés: Egy lábasban olajat melegítek, majd az apróra vágott hagymát megdinsztelem. Miután megdinsztelődött, hozzáadom a megtisztított, apróbb darabokra vágott babot. Sózom, borsozom, vízzel felöntöm úgy, hogy az ujjnyival ellepje a babokat. Fedve megpárolom a babot, majd amikor már siklik benne a villa, akkor tejfölös habarással sűrítem. A habarásba a liszt mellé némi pirospaprikát is teszek, és a végén frissen vágott kaporral koronázom. Kevés citromlével ízesítem, sült virslivel vagy fasírttal tálalom.
Hozzávalók:
1 kg zöldbab
2 gerezd fokhagyma
1 nagy fej vöröshagyma
só
pirospaprika
olívaolaj
Elkészítés: Egy mélyebb serpenyőben az olajat felhevítem, majd az apróra vágott hagymát megdinsztelem. Amikor már majdnem jó, akkor hozzáadom az apróra szelt fokhagymát. Ezután lehúzom a tűzről, paprikával hintem, s hozzáadom a megtisztított babot. Kicsit sózom, kevés vízzel felöntöm, és fedő alatt lassan megpárolom. Köretnek, főételnek egyaránt kiváló.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.