A sajtkészítés története több száz évre nyúlik vissza, hiszen már az ókori görögök is ismerték és szerették a különféle tejtermékeket, amelyek a hétvégi piacok legnépszerűbb áruinak számítottak. Erről azok a megkövesedett, növényi szárakból készült kosarak és lyukas aljú agyagedények tanúskodnak, amelyek egykoron sajttároló edényként működhettek, és minden nagyobb háztartásban megtalálhatók voltak.
Őseink elsősorban juh- és kecsketejet használtak a sajtkészítéshez, napjainkra viszont a pasztörizált tehéntej vált a sajtgyártás legkedveltebb alapanyagává. Az évszázadok során a sajtkészítés mechanizmusa valójában nem sokat változott, így ma is számos sajt készül őseink receptjei alapján. Az előállításhoz szükséges technika viszont rendkívül gyors ütemben fejlődött, hiszen míg régen egy sajtkészítő családokat és kisebb falukat "szolgált ki", a XXI. század sajtgyártó vállalatai már hatalmas földrajzi régiók igényei alapján határozzák meg a gyártás mennyiségét. Vegyük sorra, miért érdemes minél több sajtot ennünk!
A sajt egyik legnagyobb előnye, hogy az egyik legjobb természetes kalciumforrás. A kalciumnak pedig kiemelkedő jelentősége van az egészséges csontozat és fogazat, valamint a normál vérnyomás fenntartásában. 6 dkg sajt a napi kalciumszükségletünknek körülbelül a 40-50 százalékát fedezi.
Kalciumtartalmuk miatt csonterősítő hatásuk jelentős, ezért fogyasztásuk minden korosztály számára ajánlott.
A sajtok nagy mennyiségben tartalmaznak létfontosságú ásványi anyagokat. kiemelkedő a nátrium-, fluor-, bróm-, jód-, szilícium-, bór- és titántartalmuk.
A sajtok az A-, B1-, B2-, B12- és H-vitaminokban is gazdagok.
A sajtokban lévő fehérje és ásványi anyag csökkenti a savképződést a nyálban, ezért rendszeres sajtfogyasztással a fogszuvasodás megelőzhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.