Réka nem hitt abban, hogy meg tudja csinálni. Mindig olyan volt a hozzáállása a dolgokhoz, hogy ami másnak sikerül, az neki biztos, hogy nem fog menni.
Réka súlyproblémái 20 éves kora körül kezdődtek. „Négy évig szinte megállás nélkül csak híztam, nem egyik napról a másikra lettem túlsúlyos. Évről évre egyre csak jöttek fel a plusz kilók. Közben voltak párkapcsolataim, amikben olyannak fogadtak el és szerettek, amilyen voltam, így nem igazán foglalkoztam a külsőmmel. Rendszertelenül és korlátok nélkül ettem. A reggeli általában kimaradt, ebédre eltüntettem két tányér főtt ételt, vacsorára szintén valamilyen nehezet ettem, például pörköltet. Annyit faltam, amennyi csak belém fért. Az esti tévézésnél nassoltam, sőt zugevő voltam, éjszakánként felkeltem és betoltam valamilyen édességet, hogy csillapítsam az éhségemet. Hetente, amikor boltba mentem, mindig beszereztem magamnak csokit, hogy hajnalban, amikor felébredek, tudjak mihez nyúlni.”
Réka mindig szerette a márkásabb ruhadarabokat, de amikor a súlya már 100 kiló felett volt, a vásárlás egyre nehezebb lett. „Egy idő után többnyire már csak az internetről tudtam magamnak vásárolni. Amikor vége lett a párkapcsolatomnak, utána eszméltem rá, hogy már 120 kiló vagyok. Éreztem, hogy ráment mindenemre. Már felkelni sem volt kedvem, nem volt jó érzés tükörbe se nézni. Ekkor döntöttem úgy, hogy elég. Tudtam, hogy nem mehet így tovább. Édesanyám korábban is sokszor mondta, hogy elhíztam, fogyjak le, kezdjem el Balázs porgramját. Hallomásból régóta tudtunk róla, mert itt lakik a mi megyénkben, hamar elterjedt a híre, mert sokan lefogytak nála. Egyik reggel, amikor belenéztem a tükörbe, annyira kiakadtam magamon, hogy még aznap felkerestem és a segítségét kértem.”
Réka az első naptól fogva betartotta a szakember étkezési tanácsait, mellette pedig elkezdett sportolni. „Néha visszanézem a képeimet, és nem értem, hogyan hagyhattam ennyire elfajulni a helyzetet. Rengeteg mindent köszönhetek Balázsnak, tényleg úgy érzem, hogy megmentett. Édesanyámnak szintén hálás vagyok, mert állandóan bíztatott, velem volt. Bár akkor rosszul esett, de ha nem piszkált volna, hogy induljak el, akkor lehet, már 130 kilós lennék. Nagyon megváltozott azóta az életem, a gondolkodásmódom. Régen eléggé befordulós voltam, most már nyitok az emberek felé. Magabiztosabb vagyok, mert már nem azon jár az eszem, hogy vajon mások mit gondolnak rólam. Tudom, hogy nem nézek ki rosszul, most már jók rám az L-es ruhák, bármelyik boltban vásárolhatok magamnak. Tisztában vagyok vele, hogy sokan kételkednek benne, miként lehet napi öt étkezés mellett fogyni, de én is itt vagyok rá bizonyítéknak.”
Az első időkban sok nehézséggel nézett szembe de mára teljesen természetessé vált az új rendszere. „Az első pár hét szörnyű volt. Éjszakánként ugyanúgy felkeltem, mentem volna a megszokott csokiért, de megálljt kellett parancsolnom. Az elején a sport is iszonyú nehéz volt. Az első alkalommal, amikor ráálltam az ellipszis gépre, azt hittem, hogy megfulladok. Az szintén megviselt, hogy sokáig nem látták rajtam, hogy fogytam. Amikor már mínusz tíz kilónál jártam, látványra még az is olyan volt, mintha semmi nem történt volna. Sokszor szomorkodtam emiatt. Úgy éreztem, hogy hiábavaló a sok munka, amit beleteszek, mert nem látni rajtam a változást. Szerencsére csak 1-2 óráig tartott az elkedvetlenedés, utána ugyanúgy csináltam a dolgomat és nem adtam fel. Érdekes, de csak mínusz 25 kilónál kezdtek el sorra jönni a pozitív visszajelzések. Mostanra már egyáltalán nem okoz gondot ez az életvitel. Egy héten legfeljebb kétszer eszek édességet. Harmadszorra már könnyedén nemet mondok rá, de nem azért, mert híznék tőle, hanem mert nem kívánom, nincs rá szükségem.”
Mit mondd a szakember az édességfüggőségről?
– Sokszor hallom a hozzám forduló emberektől: „édességfüggő vagyok”. De ez csak azt jelenti, hogy rossz az étkezési rendszere és éhezik a szervezete, ezért intenzív ízeket keres, amit úgy érzékel, hogy édeségfüggő. Egy átlagos ember naponta 3-5 alkalommal nassol, például proteines pudingot, 3 az 1-ben kávét, zabrudit, pogácsát, ropit, csipszet, sütit, csokit, cukormentes kekszet. Ezek mind felesleges kalóriákat tartalmaznak. Persze kell nassolni, hiszen az életünk része az ilyen „csalás”, de fontos lenne a mértékletesség. Sokan gyakorlatilag a kimaradt étkezéseket próbálják így helyettesíteni. Ha valaki déltől este hétig éhezik, akkor persze, hogy vacsi után még kívánja a desszertet is. Csak úgy tud valaki normális keretek között nassolni, hogy ha mellette megvan a megfelelő étkezési rendszere, vagyis egy nap ötször eszik és megadja a szervezetének azt, amire szüksége van – mondja Turú Balázs személyi edző és életmód tanácsadó.
(Forrás)
Kiemelt kép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.