A leves tökéletes előétel, ha szeretnénk mértékletesen fogyasztani a főételből: magas víz-, és többnyire - jó, a tartalmas, főételnek is beillő húsos levesek kivételek - alacsony kalóriatartalmú, így, ha valaki bőséggel levesezett, telítődik kissé, így a másodikból már kevesebb fogy.
Persze levesből is többféle létezik. Az, amelyikben kevés a tápanyag, mert mondjuk csak alapléből és tésztátából állnak, azok inkább folyadékpótlásra jók, és ha valaki főétkezésként fogyasztja ezeket, arra fél óra múlva, jó eséllyel, gyilkos farkaséhség törhet.
Ellenben azok a tartalmas levesek, amelyek zöldségekkel, fehérjében és rostban gazdag hüvelyesekkel vannak tele, és esetleg még húst is tartalmaznak, azok valóban felérnek egy főfogással, és képesek hosszú távon eltelíteni.
A legjobb hír most következik: aki minden nap eszik egy tartalmas levest, az jóval több tápanyaggal látja el a szervezetét, jóval kevesebb kalóriával lekísérve. Több tanulmány is értekezik a levesfogyasztás fogyásban illetve az elhízás megelőzésében játszott szerepéről. Egy alaplével főzött, könnyű bableveben például , amiben még számos egyéb zöldség is van, az tele van nem csak rosttal és fehérjével, de antioxidánsokkal, A- és C- vitaminnal is.
A fentieknek ellentmondani látszik, de valójában a levesek egy másik, közkedvelt csoportjáról szólunk most: a mennyei krémlevesekről, amelyek, természetesen akkor a legfinomabbak, ha minimum 30%-os zsírtartalmú tejszínnel vannak besűrítve. Ezek természetesen kevésbé fogyókúrás fogások, bár tápanyagtartalma egy borokkoli- vagy egy sütőtök- esetleg egy zellerkrémlevesnek vitathatatlan. Ha diétázunk, vagy ha szeretnénk az érfalainkat megkímélni, a napi levesünk lehetőleg ne tejszínnel és vajjal dúsított krémleves legyen, hanem inkább hús- vagy zöldségleves alaplével készített bármilyen másik.
A leves akkor jó, ha kellemesen sós - gondolják sokan, emiatt aztán, ha minden nap e mottó jegyében a napi betevő levesünket, jelentősen túlléphetjük az ajánlott napi sóbeviteli értéket, ami a WHO ajánlása szerint körülbelül 5 gramm, ami kb. egy teáskanálnyi sót jelent. A baj a túlzott mennyiségű só elfogyasztásával az, hogy a szervezet (pontosabban a vesék) napi 5-7 gramm só kiválasztására képesek. Verejtékkel, a bőrfelületen át további 50 mg és 8 gramm közti nátrium távozhat, (a napi ajánlott 5 gramm konyhasó kb. 2 gramm nátriumot jelent). A fennmaradó mennyiség kikristályosodva lerakódik a csontok és ízületek tövében és köszvényt vagy ízületi gyulladást okozhat.
Szóval: óvatosan a sóval, inkább fűszerezzünk bőséggel!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.