Időszakos böjt: a szakértők szerint ilyen kockázatokkal járhat

Az időszakos böjt több változata is ismert, ezek közül talán az egyik legelterjedtebb a 16/8-as böjt, amely során nyolc órán belül kell elfogyasztani a reggelit, az ebédet és a vacsorát, 16 órán át pedig nem eszünk semmit.

Vagy ott van az 5:2 módszer is, ami heti öt napon keresztül normális étkezést – részesítsük előnyben az egészséges ételeket – engedélyez, a maradék két napon pedig 500-600 kalóriát engedélyez. Az előbb említett böjtök mellett léteznek olyan változatok is, amelyek hosszabb étkezés nélküli időszakokat írnak elő: a 36, 48 és 72 órás böjtök azonban nem minden eseben tesznek jót az egészségünknek, sőt, akár veszélyesek is lehetnek. Erre a problémára hívták fel a figyelmet a Magyar Dietetikus Országos Szövetségének szakemberei is.
A szakérők véleménye szerint, az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a különböző időszakos böjtök 8-12 hét alatt enyhe vagy mérsékelt testtömegcsökkenést (3-8%-os csökkenés a kiindulási értékhez képest) eredményeznek. Ez a mértékű fogyás megegyezik a hagyományos dietoterápiás megközelítésekkel (a napi összes energiabevitel korlátozása) elért fogyással.

Ilyen veszélyei lehetnek

• Hosszabb távú időszakos böjt esetén a fehérje alultápláltság kockázata nőhet, ha az diétázó nincs tisztában a megfelelő fehérjebevitel fontosságával.
• Az időszakos böjt során kevesebb vitamin és ásványi anyag kerülhet a szervezetbe. Emellett bármilyen koplalás alatt kiemelten kell figyelni a folyadékbevitelre.
• Nemkívánatos tünetek jelenhetnek meg a böjt következtében, mint például fáradtság, szédülés, hányinger, álmatlanság, ájulás, migrénes fejfájás, gyengeség, hipoglikémia, éhségfájdalmak, melyek korlátozhatják a mindennapi életvitelt (pl. autóvezetést, fizikai munkát, de az intenzív koncentrációt igénylő szellemi munkavégzést is).
• Megnövekedhet az étkezési zavarok kialakulásának kockázata is.
• A jelenlegi gyakorlat szerint időszakos böjt esetén az étkezési időszakban az elfogyasztott táplálékok mennyisége és minősége nem szabályozott, ami kiegyensúlyozatlan tápanyagbevitelhez vezethet.
• Krónikus betegségek esetén (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek) az időszakos böjttel kapcsolatos nagy esetszámú, hosszú távú tanulmányokból még kevés van, ezért az eredmények nem általánosíthatók, illetve ellentmondásosak, mindenképpen további klinikai vizsgálatok szükségesek a témában.

Éppen ezért a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az időszakos böjtöt folytató egészséges pácienseknek dietetikai tanácsadás ajánlott, a krónikus betegségekkel küzdőknél pedig emellett szoros orvosi ellenőrzésre is szükség van.

Borítókép: Shutterstock

Ajánljuk még:

• LEHET FOGYNI AZ IDŐSZAKOS BÖJTTEL? ÍME A SZAKÉRTŐ VÉLEMÉNYE >>>
• 5:2 DIÉTA – LEROBBANTJA RÓLAD A ZSÍRT AZ IDŐSZAKOS BÖJT NÉPSZERŰ FORMÁJA >>>