Óraátállítás: őket viseli meg leginkább a téli időszámítás

Az őszi óraátállítás mindig október utolsó hétvégéjén van, ilyenkor kell szombatról vasárnapra virradó éjszaka 3 óráról 2-re tekerni a mutatókat (persze, a legtöbb okoseszköz már magától átáll az új időszámításra, de ne felejtsük, van, aminek szüksége lehet emberi beavatkozásra). Bár ilyenkor egy órával többet alhatunk, ami lássuk be, csodálatosan hangzik, a biológiai óránk garantáltan nem így gondolja.

Hogy működik a biológiai óránk?

Szervezetünk működését a saját belső óránk határozza meg. Ez szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak: ide tartozik például a vérnyomás, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje, melyek hat és kilenc óra között vannak jelen legnagyobb mennyiségben a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációjuk. Ha megszűnik az összhang a belső óránk és a külső óra között, felborul az alvás-ébrenlét egyensúly, ami hatással lehet az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. 
 

Őszi–tavaszi óraátállítás: kinek fáj a legjobban?

A nyári időszámítás kezdetekor az órát egy órával előre állítjuk. Ez azt jelenti, ha óraátállítás előtt és után is hét órakor kelünk fel az óra szerint, valójában egy órával korábban kelünk, mint előző nap. A melatonintermelés ilyenkor nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő. Vagyis hiányzik a kimaradt egy óra alvás – nem csoda, ha fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk.

Az őszi óraátállítás során sokan korábban kelnek reggel, és hamarabb fáradtnak érzik magukat. A szervezet átállásra adott reakciója egyénenként változó lehet, ám megfigyelhető, hogy a csecsemők, a gyerekek és az idősek sokkal érzékenyebbek, nehezebben alkalmazkodnak az óraátállításhoz, és különösen megterhelő az évi kétszeri átállás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.

Abban az időszakban, amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, felléphet alvászavar, fáradtság, koncentrálóképesség-csökkenés, de akár szívfrekvencia-ingadozás is. Ahhoz, hogy ez minél kevésbé viseljen meg bennünket, érdemes egy pár trükköt bevetni: ezekről bővebben itt írtunk. Arról pedig, hogy a gyerekek életét hogyan könnyítsük meg ezekben a napokban, itt értekeztünk.

(Forrás: semmelweiskft.hu)