Egyre több magyar ezt csinálja evés után, nem lesz jó vége

Az elmúlt években egyre tudatosabbak lettek a magyarok, és odafigyeltek arra, hogy egyre kevesebb élelmiszer kerüljön a kukába. A pazarlás tudatos tervezéssel, kisebb adagok készítésével, valamint a lejárati és szavatossági időre való odafigyeléssel egyszerűen kiküszöbölhető. A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy megtört a trend, és nemhogy nem csökkent tovább az élelmiszer-pazarlás, de nőtt is a kukába kerülő élelmiszer mennyisége. Ez csak azért súlyos probléma, mivel a növekedést az elkerülhető hulladék okozza a szakértők szerint.

Nőtt az élelmiszer-pazarlás Magyarországon

A Nébih most publikálta a legfrissebb adatokat. A szakemberek meglepődve tapasztalták, hogy vége az évek óta jellemző csökkenő tendenciának és a korábbiakhoz mérten pazarlóbbak lettek a magyar háztartások. A fejenkénti éves élelmiszerhulladék 62 kilóra emelkedett 2023-ban, ami kétkilós növekedést jelent a 2022-es adathoz képest. A növekedést szinte teljes egészében az úgynevezett elkerülhető élelmiszerhulladék okozza.

Az élelmiszer-pazarlás túlnyomó részét (82,51%) továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk és a tejtermékek adják, habár 2016-hoz képest a pékáruk esetében sokkal tudatosabbá vált a lakosság. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevők 82%-a úgy érzi, tovább tudná csökkenteni az élelmiszerpazarlását. A pazarlás oka legtöbbször figyelmetlenségre, nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. A felmérésben résztvevő háztartások több, mint 80%-a úgy gondolja, hogy tovább tudná csökkenteni az általa megtermelt élelmiszerhulladék mennyiségét.

Az élelmiszerhulladék jelentős része elkerülhető lenne

A szakértők három kategóriára bontják az élelmiszerhulladékot. Az egyik az elkerülhető, és ez a legsúlyosabb. Ez a kategória jelenti a tényleges élelmiszerpazarlást, amely egy kicsit több odafigyeléssel megelőzhető lenne. Ide tartozik a túl sok kifőtt tészta vagy rizs, ami a kukában landol, a harmadik napja a hűtőben álló pörkölt, amit már senki sem eszik meg, vagy a figyelmetlenségből lejárt és megromlott sonka, szalámi, tej vagy gyümölcs is.

A hulladék másik nagy egységét a nem elkerülhető szemét teszi ki, ezek olyan élelmiszerrészek, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Ilyen a tojáshéj, csont, kávézacc és a teafilter. A harmadik, legkisebb kategória a lehetségesen elkerülhető hulladék, ami emberi fogyasztásra alkalmas, de felhasználásuk egyéni ízléstől vagy egészségi állapottól is függ. Ilyen lehet a kenyérhéj vagy a csirkebőr, amit valaki megeszik, valaki nem szereti.