Az ízeket a nyelvünkön található ízlelőbimbók segítségével érzékeljük. És itt jön a különbség, mert míg a felnőttek szájában nagyjából 10 ezer ízlelőbimbó van, addig a gyerekekében ennek a háromszorosa. Így tehát ők sokkal élénkebben érzik az ízeket, tehát ezért lehetnek számukra taszítóak a keserű és savanyú, valamint a fűszeres ételek.
Az ízlelőbimbók nem állandóak, a felnőtteknél kéthetente elhalnak (természetesen nem egyszerre) és újak jönnek létre a helyükön. Ez a gyerekeknél is így van, de kamaszkorukban az elhalt ízlelőbimbóik kétharmada nem regenerálódik, így a pubertáskor után átalakul az ízérzékelés és a megmaradt ízlelőbimbók ciklusa újra egyensúlyba kerül.
Tehát az, hogy a gyermekünk mást szeret, mint mi és bizonyos ételeket egyáltalán nem hajlandó megenni, nem (csak) hiszti eredménye, hanem a fent leírtak fényében, már teljesen érthető dolog.
A jelenség arra hivatott, hogy támogassa a gyerekeket abban, hogy magas energiatartalmú, vagyis cukros és zsíros ételek fogyasszanak, nem véletlenül imádják annyira az édes ízeket és az édességet. A fejlődő szervezetnek ugyanis sokkal több kalóriára van szüksége, mint a felnőtteknek. Amikor a testi fejlődés befejeződik, az ízlelőbimbók száma leredukálódik a tízezer körüli mennyiségre.
A folyamatnak itt még nincs vége, ugyanis az ízlelőbimbók száma negyven éves kor körül ismét megváltozik, a regeneráció lassul az ízlelőbimbók száma fokozatosan csökken. Ahogy idősödik az ember, úgy tompul az ízérzékelése (és azzal párhuzamosan a szaglóérzéke is). Ezért van az, hogy a középkorú és idősebb emberek általában az intenzívebb ízű és fűszeresebb ételeket kedvelik jobban. (Forrás: The Guardian )
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.