Tudod milyen szilveszteri babona fűződik a sózott fokhagymához? Eláruljuk a választ!

A szilveszter ma már inkább a baráti összejövetelekről, bulikról, petárdadurrogtatásról és tűzijátékról szól, ám régen sokkal nagyobb szerepet kaptak az év végi babonák. Persze ma is sok családban kerül malacsült, lencse és virsli az asztalra, de sok más tradícióról mára már megfeledkeztünk. Elevenítsünk fel a régi szilveszteri babonákat!

Szilveszteri babonák a régi időkből

Mindannyian ismerjük azt a hiedelmet, ami szerint szilveszterkor és az új esztendő első napján a malac meghozza a szerencséket, a lencse megteremti a jólétet, és amit eszünk-iszunk elsején, az meghatározza az egész évünket. Így hát kerüljük a szerencsét elkaparó baromfit, ahogy a mázlinkkal elúszó halat is. Nem söprögetünk, nem visszük ki a szemetet, nem teregetjük ki a ruhákat és nem is töröljük fényesre a tányérunkat, bármennyire is ízlett az étel, ugyanis az ott hagyott maradék biztosítja, hogy az új évben is mindig legyen mit ennünk. 

Ezek a babonák nem új keletűek, több évszázados múltra tekintenek vissza. És jócskán volt még a régieknek mindenféle hiedelme. Ilyen például a sózott fokhagyma, amit a mezőgazdaságból élők alkalmaztak mint a következő évi időjárás jóslója. A fokhagymából naptárt készítettek, minden hónapnak egy gerezd felelt meg, amit besóztak, és figyelték, milyen hatást gyakorol a só a fokhagymára. Abból következtették ki az elkövetkező év időjárását, ami a várható termés szempontjából fontos volt számukra. 

Hasonlóan feledésbe merült tradíció a hajadon lányok szokása, a gombóckészítés. Azok a fiatal nők, akik még nem mentek férjhez, az év végén 13 gombócot készítettek, ebből 12-ben egy-egy férfi nevét rejtették el, akire potenciális férjként tekintettek. Szilveszter estéjén, éjfélkor vízbe dobták a gombócokat, és az elsőként a felszínre érő gombóc árulta el a jövendőbeliük nevét, akivel az új évben házasságot köthetnek. Ha az üres gombóc ért elsőként a felszínre, úgy a lány a következő évet is egyedül töltötte. 

(Forrás)