Parizerből párizsi – a legendás felvágott

A párizsi - ahogy a neve is mutatja - francia gyökerekkel bír. Az eredete nem egészen tisztázott, de feltételezések szerint a kora középkorban jött létre ez a nem belsőségekből, hanem húsból és szalonnából készített kolbászféle. Az oka feltehetőleg az egyház akkori tanításainak való megfelelés volt, amely elítélte a belsőségek fogyasztását. Az újszerű, belsőségeket mellőző kolbászféle hamar népszerűvé vált, és egész Európában elterjedt.
A Lyon környékéről származó étel alapja sertés- és marhahús keveréke volt, amelyhez zsírt adtak, majd a különféle recepteknek megfelelően fűszerezték. A keverékbe kerülhetett bors, kardamom, szerecsendió, kurkuma, sáfrány, fahéj, koriander, fokhagyma és gyömbér is, de mindenből csak mértékkel, a kolbász kifejezetten enyhén fűszerezettnek számított. Az első írásos recept a húsos lyoni kolbászról 1560-ban látott napvilágot.
A párizsi feltételezhetően ennek a receptnek a külföldön meghonosodott változata, ahol a francia eredetet a főváros kínálta jelzővel próbálták érzékeltetni. A magyar konyhán kívül másutt is párizsi néven terjed el a finomra darált, homogén kolbász, amelynek átmérője lassanként megváltozott, és ezzel együtt a felhasználásának köre is módosult. Kevesen tudják, de például a mortadella is ugyanebből a családból származik, csak ott a zsírszalonnát nem pépesítik, hanem darabosan adják a húsmasszához.
A párizsi rokonai a világ számos pontján megtalálhatóak. Például az Amerikában és Dél-Afrikában igen kedvelt bolognai kolbász a lyon-i kolbász német változatának, a Fleischwurstnak távoli rokona, ami a fűszerezésben is érezhető, hiszen a német kolbász nyomán ebbek a felvágottban is erősen dominál a fokhagyma. A párizsiból sokfelé készítenek kóser változatokat is, nem ritka a csirke-. és pulykapárizsi mellett a halhúsból vagy bárányból készített felvágott sem.
Mire használjuk a párizsit?
A jó minőségű, viszonylag magas hústartalmú párizsit sokféle módon felhasználhatjuk a konyhánkban. A klasszikus szendvicsek mellett hidegtálak, különféle saláták kiegészítésére is alkalmas, készíthetünk párizsisalátát, de a nagyobb darabokra vágott, falatnyi darabokra kockázott párizsi jó kiegészítője lehet a tésztasalátáknak, tojássalátáknak és zöldsalátának. Párizsival különféle szendvicskrémeket is gazdagíthatunk, ilyenkor a kockázás helyett érdemesebb a párizsit egyszerűen lereszelni vagy ledarálni, mielőtt a krémhez adjuk. A párizsi a különféle melegszendvicsekben is jól megállja a helyét.
A párizsi azonban nem csak a hidegkonyhai készítmények között használható fel. A vastagabbra szelt párizsit kevés olajon kisüthetjük, vagy akár olajjal finoman kikent kontakt grillbe is tehetjük. Ezen kívül a vastagabb parizerszeleteket palacsintatésztába forgatva, esetleg bepanírozva, párizsiasan elkészítve ki is ránthatjuk, főzelékekhez kedvelt feltét. Ezen kívül párizsit használhatjuk különféle töltelékekbe, ragukba is, sőt akár még lepényekre, pizzára is tehetjük.
A nagyobb kockára vágott parizert be is pácolhatjuk, s - mint a cseh kolbászokat - sörkorcsolyaként kínálhatjuk.
Milyen párizsit vegyünk?
A jó párizsi viszonylag magas hústartalommal bír, legyen az csirke, sertés, pulya, marha, borjú vagy épp ló. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a hústartalomnak minimum 40%-nak kell lennie, a prémium termékek esetében ennél magasabb színhús mennyisége várható el.
A lényeg, hogy kevés és egyértelmű összetevője legyen. Finom illatú, nem erős aromájú, rugalmas állagú húskészítmény, amelyet vastagra szelve vagy egészen lehelet vékony lapokra bontva fogyaszthatunk. A párizsi – megfelelő csomagolásban – a vásárlás után néhány napig eltartható.
Párizsival töltött sült zsemle
Hozzávalók:
5 nem túl friss zsemle
25 dkg párizsi
20 dkg trappista sajt
10 dkg tejföl
2 gerezd fokhagyma
1 nagyobb tojás
só
frissen őrölt feketebors
csipetnyi szerecsendió
Elkészítés: A zsemlék tetejét levágom úgy, hogy tölthető legyen. A belsejét óvatosan kiszedem, vigyázok rá, hogy ne üssem át a zsemle falát. A zsemle belét összetépkedem, és egy közepes keverőtálba teszem. A tejfölbe beleütöm a tojást, elkeverem, majd hozzányomom a fokhagymagerezdeket, sózom, borsozom és kis szerecsendióval is meghintem. A párizsit vastagabb szeletekre szelem, majd a szeleteket kockacukornyi darabokra vágom, és a zsemlebélhez adom. Erre reszelem rá a sajtot, majd az ízesített tejföllel összekeverem. A kész masszát finoman belekanalazom az előkészített zsemlékbe.
A zsemléket sütőpapíros tepsire ültetem, a kalapjukat visszateszem, majd 160 fokra előmelegített sütőben nagyjából 20 perc alatt megsütöm.
Párizsi szendvicskrém
Hozzávalók:
25 dkg párizsi
20 dkg mascarpone vagy más sajtkrém
2 szál újhagyma
1 teáskanál dijoni mustár
só
frissen őrölt feketebors
Elkészítés: A párizsit húsdarálóval vagy aprítóval péppé darálom, majd hozzáadom a sajtkrémet. Az újhagymát vékony karikákra metélem, és szintén a sajtkrémhez adom, amit sózok, borsozok, kis mustárral fűszerezek. Ha egy kis reszelt sajtot is adok hozzá, akkor melegszendvicskrémnek is ideális.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.