Így született meg a babcsuszpájzból a Jókai-bableves!

Az iskolában kötelező olvasmány volt Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye. De vajon érted az alábbi párbeszédet?

„– Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? – kérdi a hazaérkező kapitány.
 

– Hát »görög olvasó« – felel Pál úr karakán flegmával.

– Az jó lehet – szólt a kapitány –, s mi főtt bele?

– »Angyalbakancs.«

– Hisz az pompás eledel! Terített rám, Pál úr?”

Ha esetleg nem tudnád, hogy mi az a „görög olvasó” és az „angyalbakancs”, most eláruljuk. A görög olvasó olyan babot jelent, amelynek mérete a görög szerzetesek rózsafüzérén található nagy szemekével vetekedik, az angyalbakancs pedig nem más, mint omlós füstölt malacköröm, amely színre arany, formára meg olyan, amilyen az angyalok lábbelije lehet.

Az író több írásában is említést tesz „babcsuszpájz”-ról, a receptet azonban nem részletezi. Mindenesetre enni nagyon szeretett, és Laborfalvi Rózát, kora ünnepelt színésznőjét is a szakácstudománya miatt vette feleségül. A 12 évvel idősebb Róza asszony pazar lakomákat adott a svábhegyi házukban, és olyan tehetségesen forgatta a fakanalat, hogy még anyósát is elbűvölte.

Jókai évek múltán így vélekedett: „A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper.”

Válásról náluk szó sem volt, és Laborfalvi Róza gyakran a tűzhely mellé állt: vélhetően ő készítette a ma Jókai nevével társított ételeket az ura kedvére. A nevezetes bablevest történetesen a balatonfüredi villában is gyakran készítette, mégpedig lóbabból, csülök, zöldségek és csipetke nélkül, kocsonyássá fövő füstölt malackörömmel, bár erről megoszlanak a vélemények.

Az igazi Jókai-bableves >>>

Rántás és tejföl bizonyára szerepelt az – ismeretlenség homályában maradt – eredeti receptben, míg kolbász (főleg az akkor ismeretlen debreceni), illetve csülök valószínűleg később került bele. Bárhogy volt is, a balatonfüredi Koloska-völgyben Jókai tiszteletére megrendezett bableves főzőversenyen minden tavasszal számtalan variációban rotyog a bográcsokban a bab. Az eltérések részint az eltérő fűszerezésből, részint a füstölt csülök eltérő felhasználásából következnek. Van, aki a csülköt közvetlenül belefőzi a levesbe, míg más külön főzi meg, és az így nyert léből óvatosan adagol a leveshez, hogy annak sósságát, füstölt ízét optimálisra állítsa.