Így étkezz, hogy csökkentsd a rák kockázatát!

Óriási előrelépés volt a rákkutatásban, amikor felismerték és azonosították a rákkeltő (karcinogén) anyagokat. Ezek jelenléte a szervezetben ugyanis torz sejtek kialakulásához vagy egyes szövetek mértéktelen szaporodásához vezet. Jó hír, hogy számos élelmiszer tartalmaz úgynevezett antioxidánsokat, amelyek ellensúlyozzák a karcinogén anyagok káros hatásait, illetve támogatják az immunrendszert. A problémát az okozza, hogy az élelmiszeripari feldolgozás során a táplálékokban jelentősen csökken a védő hatású antioxidánsok mennyisége. Van azonban néhány olyan – elsősorban nyers – étel- és italféleség, amiben bőségesen megtalálható, ilyen például a paradicsom, a különféle piros és vörös gyümölcsök, zöldségek (szőlő, áfonya, bogyósok, lila hagyma), a sütőtök, a fokhagyma, a szója, a zöld és a rooibos tea.

Vedd komolyan a kilókat!

A szakmai szervezetek már jó néhány éve rámutattak, hogy szoros összefüggés van a fölösleges testzsír és egyes ráktípusok, például a méhnyálkahártya-, a mell-, a vastagbél- és a végbélrák között. A probléma ráadásul a közép-európai országokban a legnagyobb, a férfiaknál az új esetek 3,3 százalékában játszott közre az elhízás, míg a nőknél ez az arány elérte a 8,6 százalékot. Vagyis ideje lenne komolyan venni az egészséges táplálkozás és a mozgás fontosságát hangsúlyozó figyelmeztetéseket. Bár a genetikai adottságokat nem lehet megváltoztatni, az életmóddal igenis befolyásolható az egészségi állapot! Több sport és fizikai aktivitás, kevesebb hamburger, sült krumpli, csipsz, csoki és cukros üdítő – így biztosan elmozdul a mérleg nyelve.

Zsírból is van hasznos

Régóta köztudott, hogy a túl magas energiabevitel erősen növeli bizonyos daganattípusok kialakulásának kockázatát. Azonban mielőtt minden zsírt kiiktatnál az étrendjéből, fontos leszögezni, hogy vannak hasznos zsírok is, különösen az úgynevezett telítetlen zsírsavak. Ezek növényi eredetűek, és segítenek a szív- és érrendszeri betegségek elleni harcban. A mediterrán táplálkozás titka nagy valószínűséggel az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag olívaolajban keresendő. Ez az élelmiszer lehet az egyik oka, hogy bár a dél-európai népek jelentős mennyiségű szénhidrátot és alkoholt fogyasztanak, a daganatos megbetegedések aránya jóval kisebb náluk, mint Közép-Európában.

A többszörösen telítetlen zsírsavak is hasznosak: a bizonyítottan daganatellenes hatású omega-3 a tengeri halakban, míg az omega-6 a növényi olajokban, főleg a napraforgóolajban található meg nagy mennyiségben.
Az állati eredetű telített zsírsavak már korántsem ilyen jótékonyak, de ezeket sem szabad teljesen mellőzni, hiszen mondjuk a teljes tejben lévő zsír segíti a zsírban oldódó vitaminok (például A-, D-, E- és K-vitamin) felszívódását.

Növényi erő

A szakemberek ajánlása alapján a napi táplálék 6-8 százalékát kellene kitennie a növényi fehérjéknek, melyeknek fontos szerep jut a megelőzésben és a gyógyulásban. A hántolatlan gabonák bővelkednek élelmi rostokban, de a babféléket, a sárgaborsót, a lencsét, továbbá a hidegen sajtolt olajokat is érdemes rendszeresen beiktatni az étrendbe. A szója, a kukorica és a búzacsíra különösen gazdagok telítetlen zsírsavakban. A keresztesvirágúak közé tartozó kelbimbó, káposzta, brokkoli, karfiol sok C-vitamint, tokoferolt (E-vitamin) és karotint tartalmaznak.

Erre figyeljünk:

- Ügyeljünk az energia-egyensúly fenntartására, vagyis megfelelő étrenddel és rendszeres fizikai aktivitással, fokozatosan csökkentsük a túlsúlyt, amennyiben szükség van rá.

- Napi egy-két alkalommal nagy mennyiségű étel fogyasztása nem egészséges. Ehelyett inkább 4-5 esetben együnk kisebb adagokat.

- A hozzáadott cukrot tartalmazó ételek üres kalóriát jelentenek, vagyis minél ritkábban éljünk velük.

- Lehetőleg teljes kiőrlésű pékárut, köretet, gabonaféléket válaszunk, hiszen ezekben több rost, ásványi anyag és vitamin található.

- Naponta több alkalommal szerepeljen az étrendben zöldség, gyümölcs.

- Részesítsük előnyben az alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékeket és a fehérjében gazdag élelmiszereket (baromfi, sovány vörös húsok, halak, hüvelyesek).

- Férfiaknak napi 2,5-3 liter, nőknek 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása ajánlott.

- Bár a bor a flavonoidok, polifenolok és antioxidánsok miatt kis mennyiségben védő hatású, nagyobb adagokban fogyasztva kapcsolatba hozható a máj-, a nyelőcső-, a gyomor- és a béldaganatokkal, ezért csak mértékkel éljen vele.

A táplálkozás mellett a testmozgás az egyik legfontosabb életmódbeli tényező, amely még kialakult daganatos betegség esetén is döntő jelentőségű a gyógyulási esélyeket tekintve. A kutatások szerint a kezelés előtt és alatt is aktív személyek 40 százalékkal nagyobb arányban élték túl a rákot, mint az inaktívak.

• 10 BEVÁLT TIPP, HOGY KEVESEBB LEGYEN A VÍZSZÁMLÁD >>>
• TE MIT TÁROLSZ A MOSOGATÓ ALATT? HA EZEK KÖZTE VANNAK, AKKOR VÁLTOZTASS RAJTA! >>>
• Megjelent a Fanny magazin eheti száma - keresd az újságárusoknál és a Digitalstandon >>>