Naponta átlagosan kb. 200, étellel kapcsolatos döntést hozunk, beleértve például, hogy mit és mennyit együnk, milyen terméket vásároljunk meg a boltan, belefér-e még az a desszert. Ám a legtöbb döntést tudat alatt hozzuk meg. Jól tudjuk, hogy éhesen nem szabad bemenni az élelmiszer-áruházba, de van még mit tanulnunk, ha azt szeretnénk, hogy a döntéseink hosszú távon minket szolgáljanak.
A rossz napom volt, megérdemlem azt a fagyit, csokit, pizzát stb. tipikus esete. Ilyenkor az étel egyfajta megküzdési stratégia, és az sem véletlen, hogy az egészségtelenebb változatokhoz szeretünk fordulni, amikor valamilyen negatív érzelem üti fel a fejét bennünk. Ezektől ugyanis jól és biztonságban érezzük magunkat. Ám sajnos ezzel belekerülünk egy ördögi körbe: mivel mindig a nassoláshoz fordulunk, amikor feldúltak, szomorúak, stresszesek vagyunk, és ettől jobb lesz a hangulatunk, az agyunk egy idő múltán el sem tud képzelni más megoldást a kellemetlen helyzetekre. Ez az étkezési zavarok melegágya. Jó megoldás, ha megkérdezzük magunktól: tényleg a csokoládé fogja megoldani azt a problémát, ami miatt most lehangoltnak érzem magam? Ha őszinték vagyunk magunkkal, belátjuk, hogy a válasz erre: nem.
Az előzőek fordítottja. Azaz, hogy az étel, amit elfogyasztunk, befolyásolja, miként érezzük magunkat. Igaz, hogy ha jól eszünk, jól leszünk. Pontosabban, amikor a megfelelő, tápanyagban gazdag étellel látjuk el a szervezetünket, akkor tudjuk igazán a legjobb formánkat nyújtani. Az agyunk akkor érzi jól magát, ha tápláljuk a szervezetünket, ekkor az energiaszintünk megnő, és sokkal könnyebben birkózunk meg a nehéz, stresszes hétköznapi helyzetekkel. Ezért nagyon fontos, hogy az étrendünk vitaminban és ásványi anyagokban, rostban gazdag legyen, továbbá kiegyensúlyozott fehérje- és szénhidrátbevitel jellemezze. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kényeztethetnénk magunkat egy-egy finom falattal – a magas kakaótartalmú étcsokoládé például kifejezett jó hatással van az agyműködésre. De csak mértékkel!
Van, aki olykor másra sem tud gondolni, csak egy szaftos hamburgerre, míg másvalaki a kedvenc sajttortájára. Az ételek utáni sóvárgás számtalan formában jelentkezhet, és személyenként eltérő is lehet. Az viszont közös, hogy mindig valami zsírban és cukorban gazdag étel iránt tör ránk. Fontos tudnunk, hogy bármi is okozza, az lelki eredetű. Összefügghet az agy bizonyos területével, például a memória- vagy örömközponttal, lehet hormonális eredetű, vagy gyakran jelezheti valamilyen tápanyag hiányát. A legjobb, ha ilyen esetekben kétkedve fogadjuk a vágyakozást, és mielőtt azon kapnánk magunkat, hogy kiürítettük a hűtőszekrényt, elgondolkodunk, mi is állhat a háttérben.
Az idő előrehaladtával, ahogyan az életünkben különböző szakaszokon megyünk keresztül, más-más problémákkal szembesülünk, módosulnak a prioritásaink, és az étkezési szokásaink is átalakulnak. Mindezek a változások, és persze az életkorunk, eredményeképpen a fizikumunk is állandó alakulásban van. Egy dolognak viszont állandónak kell lennie, éspedig hogy szeretjük a testet, amiben élünk. A helyes testkép és pozitív önértékelés jelentős mértékben összefügg a mentális egészségünkkel. Az egészséges táplálkozás és az egészséges szokások pedig segítenek abban, hogy elérjük a legjobb formánkat, amivel a leginkább elégedettek lehetünk. Vagyis egy megfelelő étrend önbizalomnövelő hatású lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.