2005. nov. 3. Zsizsi 23 fős születésnapi zsúrja

A menü gerincét a két nagymama, Anya és a sógornőm anyukája, Mari nagyi főztje képezte. Összesen huszonhárman voltunk, három asztalnál fértünk el. A hangulat fergeteges volt, mindenki egymás szavába vágva mesélt és nevetett (mi már csak egy ilyen vidám família vagyunk), Zsiga pedig kipirult arccal bontogatta a szebbnél-szebb ajándékait.

Ká-tól és tőlem egy hálózsákot és egy selyemképet kapott. Majd Ká hirtelen előkapott egy kövér sárga, távirányítós autót, és kis barátja kezébe nyomta. Zsigi szemei tágra nyíltak. Sőt, egy pillanat múlva már Árpi is mögötte kukucskált. Húuuuh, mondták, és izgatottan várták, hogy Ká összeszerelje a távirányítót, és megmutassa, hogy működik a kis autó. Hiába, a férfiak szenvedélyesen szeretik az autókat - legalábbis a mi családunkban.

Ká és én Húsos és májkrémes batyukat hoztunk magunkkal (mert az összes főfogást az anyukák készítették). Hozzávalók: 2 csomag mirelit leveles tészta, 1 nagyobb doboz májkrém, 40 dkg darált hús, 1 nagy hagyma, 1 paradicsom, só, bors, pirospaprika, felvert tojás a kenéshez.
Elkészítés: Kevés olajon üvegesre pirítjuk a megtisztított, kockára vágott hagymát, paradicsomot és a darált húst. Pirospaprikával, sóval, borssal fűszerezzük. Az 1. csomag mirelit tésztát felengedjük, és lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd négyzeteket vágunk. Minden négyzet közepébe egy teáskanál darált húst teszünk, majd a tészta négy csücskét egymásra hajtjuk és vízbe áztatott fogpiszkálóval megtűzzük. A 2. tésztalapot ugyanígy kinyújtjuk, felvágjuk, majd a közepébe egy teáskanál májkrémet teszünk. Előmelegítjük a sütőt. Kibélelünk egy-egy tepsit sütőpapírral, és rátesszük a batyukat. A tetejüket megkenjük felvert tojással, betesszük a sütőbe, és aranybarnára sütjük. A batyuk bizonyára jól sikerültek, mivel percek alatt kiürült mindkét dobozom...

Zsigmond öccse, a kis Árpád is nagyon fel volt dobva a népes rokonságtól. Folyamatosan mosolygott, és szája szegletében megjelenő parányi gödröcskék még szebbé tették szőke fürtökkel keretezett angyali arcát. Ez a kisfiú olyan, de olyan jó, amilyet még sosem láttunk. Mindennek tud örülni, szépen eszik, alszik, amikor kell. Nem hisztizik, nem toporzékol, és ha épp egyedül van, akár egy darab szalaggal is elszórakoztatja magát.

A Töltött dagadót Anya sütötte. Nemcsak finom, de nagyon szép is volt. Hozzávalók: 1,5 kg dagadó, kb. 60 dkg pörköltnek való hús, 2 zsemle, 1 csomag petrezselyem, majoránna, bors, 35 dkg zöldborsó
Elkészítés: A dagadót felszúratjuk a hentessel, kívül-belül besózzuk, állni hagyjuk. Ezalatt a pörköltet elkészítjük és lesütjük a húst a zsírjára. A két zsemlét darabokra tépkedve beletesszük a kész pörköltbe, hogy felszívja a levet. A zsemléket és a húst megdaráljuk, petrezselyemzölddel, majorannával és egy kevés borssal fűszerezzük. Hozzákeverünk kb. 30 dkg zöldborsóval. A dagadót megtöltjük a töltelékkel. A dagadó végét összetűzzük spéktűvel vagy összevarrjuk cérnával. Előmelegített sütőbe tesszük, kicsit megolajozzuk, és 1 óra alatt pirosra sütjük. CSAK HIDEGEN szabad szeletelni, különben szétesik!

A Pipitortát Zsigmond rendelte anyukámtól. Ez valójában egy jénai tálba lerakott sajtos csirkemell-csíkokból készült étel, de a formája miatt Zsiga Pipitortának hívja. Hozzávalók: 2 db nagyobb filézett csirkemell, 20 dkg bacon, 15-20 dkg sajt tetszés szerint, só, bors, szerecsendió, liszt, kb. 3-4 tojás
Elkészítés: A kicsontozott csirkemelleket ujjnyi csíkokra vágjuk, enyhén megsózzuk, lisztben és tojásban megforgatjuk. Kivajazunk és baconnal hézagmentesen (alul is és oldalt is) kibélelünk egy kb. 2 literes jénai tálat (vagy egy lábast). Beleteszünk egy réteg lisztes-tojásos húst, majd megszórjuk reszelt sajttal, majd újra húst és reszelt sajtot teszünk egymásra rétegesen addig, amíg a tál meg nem telik. A sorok közé borsot, szerecsendiót szórhatunk. A tetejére bacont teszünk. Előmelegített sütőben 150-160 fokon kb. 1 órát sütjük. Ráteszünk a tetejére egy tálaló tálat és megfordítjuk. Óvatosan leöntjük róla a bacon-ből kisült zsírt. Zöldségekkel díszítjük.

A Majonézes krumplit szintén az anyukám készítette, én pedig serényen leírtam ezt a receptjét is. Hozzávalók: 1,5 kg krumpli, 2 közepes lilahagyma, 4 szobahőmérsékletű (!) tojássárga, 4 dl olaj, 4 evőkanál mustár, ízlés szerint só, bors, cukor és egy pici citrom.
Elkészítés: Fontos, hogy az olaj és a tojás sárgák azonos (szoba)hőmérsékleten legyenek! A 4 tojás sárgát egy tálba tesszük. Kimérjük az olajat, és az olajból egy cseppet (nem többet!) cseppentünk a tojásba. Egy fakanállal kikeverjük, majd 1 kiskanálnyi olajat adunk hozzá. Ha szép egyneművé válik az egész, lassan, nagyon vékony sugárban öntjük hozzá a többi olajat és robotgéppel kikeverjük. Addig keverjük, amíg az egész fényes, világos, vajszerű masszává válik. Belenyomunk egy kis citromlevet, kikeverjük, és kanalanként hozzáadunk 4 evőkanál mustárt. Minden kanál után alaposan át kell keverni. Őrölt borssal, sóval és cukorral ízesítjük. 8 dl tejfölt fokozatosan belekeverünk a robotgéppel. Megkóstoljuk, és ha szükséges, utána fűszerezünk. Megfőzzük a krumplit, kihűtjük és karikára/kockákra vágjuk. Egy réteg krumplit leteszünk egy tálba, megszórjuk a kockára vágott és besózott lilahagymával, majd megint egy sor krumpli és egy sor hagyma következik, amíg minden el nem fogy. Állni hagyjuk 10 percig, majd nyakon öntjük a majonézzel, és könnyedén átkeverjük egy fakanállal az egészet.

Szilvi a sok finomság mellé ropogós csirkecombokat is sütött. Noha Ká a csirkevész miatt néhány napja letiltott a szárnyasok vásárlásáról és elkészítéséről (nehogy már megbetegedjünk), nem bírtam kihagyni, és megettem egyet. Hmm...nagyon finom volt. Közben persze az ebeknek és Gróf Titusznak is külön csomagokat készítettünk az ünnepi menüből, illetve a csontokból.

A különféle húsos tálakhoz párolt zöldségköret, curry-s rizs, rizi-bizi és majonézes krumpli volt, no és egy csomó savanyúság. A párolt zöldség nagyon jól sikerült, brokkolit, répát, kukoricát és zöldbabot tartalmazott. Anya mindig beletesz a vízbe egy késhegynyi szalicilt, mert szerinte ettől nem fakulnak ki a zöldségek. Ja, és azt mondja, nem szabad sokáig főzni a brokkolit: akkor jó, ha picit ropogós marad!

A Stefánia szeletet már régóta meg szerettem volna megtanulni, szerencsére most módom volt a legkedvesebb példaképemtől, az anyukámtól megtanulni ezt is. Hozzávalók: 7 tojás, kb. 80-90 dkg darált hús, 2 közepes hagyma apróra vágva, kb. 4 gerezd fokhagyma kinyomva, só, bors, majoránna, szerecsendió, pirospaprika, 2-3 zsemle vagy 3 szelet kenyér, víz + tej (az áztatáshoz, zsemlemorzsa a szóráshoz
Elkészítés: A darált húst egy tálba tesszük, megsózzuk, hozzáadjuk a fokhagymát, a hagymát, pirospaprikát és a borsot. Összekeverjük és állni hagyjuk az egészet. Ezalatt összevágjuk a zsemlét, és egy tál (fele-fele) vizes-tejbe áztatjuk, majd kinyomkodjuk, és beledolgozzuk a húsba. Beleütünk egy tojást és megszórjuk ételízesítővel. Megkóstoljuk, és ízlés szerint fűszerezzük. Egy közepes nagyságú tepsit kibélelünk sütőpapírral, és megolajozzuk. A húst két részre osztjuk, és két hurkát gyúrunk. A hurkák tetejét levágjuk és mindegyikre teszünk 3-3 főt tojást, majd betakarjuk hússal. Ecsettel megolajozzuk a fasírtok tetejét és óvatosan megszórjuk zsemlemorzsával. (Nem jó, ha a tepsire is szóródik, mert odaég!) Előmelegített sütőben 3/4 óra alatt pirosra sütjük.

Szilvi anyukája kolbásszal töltött karajt készített, aminek nem írtam le a receptjét, hiszen a Kantin ezt már korábban megtanulta. Elképesztően finom volt minden, mindannyian remekül szórakoztunk. Jó érzés volt, hogy ilyen nagy családunk van, és mindig számíthatunk egymásra. Korábban helyszűke miatt többnyire külön-külön találkoztunk egymással, de ez így egészen más volt. Még akkor is, ha rozoga kerti asztalokon, ötféle étkészlettel ettünk. A bátyámék azt tervezik, Karácsonyra újra összetrombitálnak mindenkit. Hajrá!

Az ünnepi ebéd után sétálni mentünk a gyerekekkel, és beszélgettünk. Ká és én rég nevettünk ilyen sokat, mint aznap. Hiába, az élet értelme a család, a gyerekek és a szeretet...
A séta után a nap fénypontjához érkeztünk: körbeálltuk az asztalt, és meggyújtottuk Zsigmond születésnapi tortáján a gyertyákat és a "mini tüzijátékot", ami valójában egy óriás gyertya, csak a gyerekek hívják tüzijátéknak. A picik megszeppenve nézték az ezernyi irányban szétszóródó csillagokat, és a sötétben felragyogó fénycsóvát, miközben mindannyian énekelni kezdtünk: Boldog szüüüüliiiiinaaapooooot!

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>