Calzoni con petto di pollo avagy csirkefantázia *digó gatyában*

Elkészítés: Először is a tésztát készítem el. Sokféleképpen próbáltam, nekem ez vált be. Fontos hogy a hozzávalók langyosak legyenek! 1 dl vízből, 2 evőkanál lisztből, az élesztőből és a cukorból kovászt készítek (habverővel összekeverem), amit langyos helyen felfuttatok (10 perc). A többi lisztet dagasztótálba teszem, hozzáadom az időközben megkelt kovászt, bort, sót, oregánót és a megmaradt vizet, majd gépi dagasztóval –ennek hiányában kézzel- dagasztom. Közben hozzáadom az olajat. A tészta se túl lágy, sem pedig kemény ne legyen. Akkor jó, ha kissé hólyagos, és szépen elválik az edény falától. Ekkor konyharuhával letakarom, és langyos helyen 1 órán át kelesztem.

Ezalatt elkészítem a szószt. A hagymát félfőre vágom (kettőbe, majd vékony csíkokra), és kevés olajon megfonnyasztom. Nem barnára, csak üvegesre. A fokhagymát fokhagymanyomón áttöröm vagy apróra vágom, majd a hagymához adom. Gyorsan összeforgatom, hogy a fokhagyma ne égjen meg, majd hozzáöntöm a hámozott és darabokra vágott paradicsomot. Az az igazi, ha friss paradicsomból készítjük, ennek hiányában a konzerv is tökéletesen megfelel. Cukorral meghintem (minden paradicsommal készült ételhez adok pici cukrot, hogy a savát tompítsa), fűszerezem tetszés szerint, majd lassú tűzön, lehetőleg elosztón beforralom mártás sűrűségűre. Ha kész, félrehúzom, és nekilátok a raguhoz.

A csirkemelleket és a májat a tokányhoz hasonlóan kis csíkokra, a gombát cikkekre vágom, a sonkaszeleteket ugyancsak felcsíkozom. A májat kis serpenyőben só nélkül kevés olajon, nagy lángon rázogatva lepirítom, félreteszem. A gombát egy nagyobb serpenyőben ugyancsak kevés olajon hirtelen lepirítom, sózom, borsozom, rávetek egy csokor durvára vágott zöldpetrezselymet, hozzáadom a húst, és tovább pirítom, ügyelve arra, hogy a csirke ne száradjon ki. Miután megpuhult, hozzáadom a szószt, utánaízesítem, és beforralom.

Ezalatt a tészta szépen megkelt, nem marad más hátra, mint hogy megtöltsem a *gatyákat*. (calzone=nadrág) Lisztezett deszkán a tésztát lazán átgyúrom, 4 egyenlő részre osztom. A cipókat egyenként kb. 30 cm átmérőjű pizzalapokká nyújtom. A lapokat képzeletben megfelezem, és ráhalmozom a tölteléket. Először a májat (aki nem szereti, az kihagyja), rá a sonkacsíkokat, a ragut. (Aki szereti a csípőset, az most dobjon rá néhány szelet hegyes erőspaprikát.) Végül karikára szelt mozzarellát teszek a halom tetejére. Ügyelek rá, hogy a tésztalap szélén kb. 2 cm szabadon maradjon, és túl sok töltelék ne kerüljön a lapra, mivel most a tésztalap üres felét ráhajtom a töltelékesre, a széleket pedig jól összenyomkodom. Sőt! Ha kedvünk tartja és van rá időnk és némi szépérzékünk –bár az étel élvezeti értékén semmit sem emel- a szélét redőzhetjük, mint a pirogot. A *töltött gatyákat* olajozott sütőlemezre helyezem, felvert tojással megkenem, villával pár helyen megszurkálom (fontos!!!, hogy a sütés közben a gőz ne nyomja szét a batyut). Lehetőleg légkeveréses sütőben 180 fokon kb. 20 perc alatt készre sütöm. Akkor jó, ha a tészta teteje szép piros, enyhén kopogós. Tálaláskor kerüljön az asztalra a kechup (már csak a gyerekek miatt is kötelező), de a totális ízorgia eléréséhez, gourmand barátaim, bátran locsoljuk meg az étket jóféle Worchestershire öntettel.