Elkészítés: A szétválasztott tojások sárgáját keverjük jó krémesre a porcukorral (fakanállal legalább 10 percig, a robotgép habverőjével 5 percig). Szórjuk bele az aprított diót/mandulát (célszerű mozsárral megtörni, már csak a hangulat végett is), aztán a csokipasztillát, a mazsolát és a kis darabokra vágott aszalt gyümölcsöt, cukrozott gyümölcskockákat (a felsoroltakat — nagyobb tételben — érdemes piaci magárusnál beszerezni, nagyságrenddel olcsóbb, mint a szuper-, hiper- vagy rappermarketekben) :). Fontos, hogy aprók legyenek a mag- és gyümölcsdarabok (~1 cm), különben a süti szeletelésekor meggyűlhet velük a bajunk (nem mellesleg ha aprók, legalább át tudnak sülni egy kicsit). Jöhet a citrushéj és a lekvár, majd egy átforgató keverés — jelen állapotában még kemény és sűrű a massza. A lazításig tegyük félre.
(A sütő bekapcsolását érdemes mostanra időzíteni, a várható legmagasabb hőmérséklet pedig 180-200 fok legyen.) :)
A félretett tojásfehérjékből verjünk kemény habot. Ezt aztán széles, átforgató mozdulatokkal (falapát!) a sűrű masszához adjuk, végül rászórjuk a sóval és szódabikinivel elkevert réteslisztet, s azzal is átkeverjük. Hígabb, de nem folyós masszát fogunk kapni, amit a kivajazott, kifinomlisztezett őzgerincformába öntünk, azaz inkább kanállal belelapátolunk. Ügyeljünk arra, hogy ne töltse ki teljesen a massza, mivel hízni fog sülés közben!
Toljuk be az előmelegített sütőbe, és süsssük legalább 50 percig, ami nálam rendszerint 60-75 percre nő. (A légkeverés funkcióhoz nem tudok hozzászólni, aki nem jártas a sütésben, inkább iktassa ki.) A középső rács megfelelőnek tűnik, akárcsak a 180 fok. Az első fél órában lehetőleg ne nyissuk ki a sütőajtót, hadd hízzon szép ducira a kenyér (hűléskor úgyis lefogy kissé). :) Mivel a teteje kerül majd alulra, az sem baj, ha felül megpirul a tészta. A kötelező tűpróbát pedig a gerinc középvonalában ejtsük meg, ugyanis a tésztának ez a része sül át a legnehezebben. Ha itt megszurkálva is habszerű már az állaga (azaz nem folyós), lekapcsolhatjuk a gázt.
Ahhoz, hogy könnyen kifordíthassuk a formából csemegénket, meg kell várni, hogy langyosra hűljön. A megfordítást óvatosan végezzük: késsel (teflonnál: faeszköz), apró vágó mozdulatokkal válasszuk el a tészta szélét a formától, aztán két kézzel, gyengéden feszegessük is meg párszor a „bölcsőt”, végül hirtelen mozdulattal borítsuk ki egy sütőpapíros deszkára.
Gyümölcskenyerünk magában is finom csemege, én azonban kedvenc csokimázamba öltöztettem, és erőt véve magamon kivártam, míg hűtőbe téve megszilárdul rajta, hogy aztán a bordák mentén szeletelve végre elém táruljanak egy hajdanvolt édenkert ízei.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.