„Öreg” krumplit vegyél, mert az újburgonyának magas a víztartalma. A legjobbak a magas keményítőtartalmú, úgynevezett lisztes (szétfövő) fajták, ezek általában sárga héjúak és húsúak. Kérd ki a piaci árus vagy a zöldséges tanácsát, az előrecsomagolt burgonyák közül pedig válaszd a C jelölésűt. A megmosott burgonyát hámozatlanul tedd annyi vízbe, amennyi ellepi. Betétes edényben párolva kevesebb vizet szív magába, tehát könnyebb lesz a tészta. A megpuhult krumplit azonnal hámozd meg, majd rögtön törd is át vagy reszeld le. Ezután hagyd langyosra hűlni. Melegen sokkal több lisztet vesz fel, ragadós lesz, és nehezebb vele dolgozni.
A liszt mennyiségét nem lehet pontosan meghatározni, mert nagyban befolyásolja a burgonya fajtája. Ha kevés a liszt, nem áll össze a tészta, a soktól meg kemény lesz a gombóc. Ahogy a nagyi mondta: annyi liszt kell, amennyit a tészta felvesz. Először a receptben megadottnál valamivel kevesebb mennyiséget tegyél bele – érezni fogod, ha többet kíván, és akkor pótolhatod.
A rugalmasan lágyra, de formálhatóra gyúrt burgonyás tésztát lisztezett felületen nyújtsd ki ujjnyi (kb. 1/2 cm) vastagságúra úgy, hogy a sodrófát középről a szélek felé haladva mozgatod. Közben időnként szórj a tészta alá egy kevés lisztet, hogy ne ragadjon le. Végül késsel vágd fel 8-10 cm-es négyzetekre. A lapok nagysága a beburkolni kívánt gyümölcsök nagyságától függ.
Szilvából legjobb a hosszúkás, magvaváló fajta, amelynek már teljesen kibontakozott a természetes édessége. Ebben az esetben eltekinthetsz a fahéjas cukorral vagy a mag helyére tett kockacukorral való édesítésről. A magot nem feltétlenül szükséges kiszedni: ha bent hagyod, formásabb lesz a gombóc. A túl nagy szilvákat érdemes megfelezni. Szezonon kívül a tésztalapokra sűrű szilvalekvárt kanalazhatsz. Sárgabarackból szintén érett, de ne túlérett szemeket válassz. A mag helyére egy-egy kis kockacukrot vagy 1 kiskanálnyi cukrozott darált diót tehetsz. A karamellás ízű barna cukortól izgalmasabb lesz a töltelék.
Minden négyzetlap közepére helyezz egy szem szilvát vagy egy fél sárgabarackot. A négy sarkánál fogva csippentsd össze a tésztát, és nyomd össze a réseket. Ezután lisztezd be a kezedet, és a két tenyered között görgetve formázz kerek gombócokat.
Nagy edényben forralj fel sok vizet, enyhén sózd meg (olaj nem kell bele), és kissé vedd vissza a lángot, hogy a víz ne zubogjon. Főzés közben már ne változtasd a víz hőmérsékletét. A gombócokat az edény fala mentén vezetett lapátról csúsztasd az edény aljára, így nem veszítik el az alakjukat. 1-2 perc múlva nagyon óvatosan mozgasd meg őket, hogy ne ragadjanak le. Miután felemelkedtek a víz színére, várj 2-3 percig, majd szűrőkanállal emeld ki és csepegtesd le őket. Előtte lapát élével finoman megütögetheted őket, hogy kellően puhának érződnek-e.
A bolti morzsa helyett házilag is ledarálhatsz száraz kiflit, zsemlét, esetleg kenyeret. Szitáld át! Egy lábosban forrósíts fel zsírt vagy zsír és vajat. (Az olajat felejtsd el!) Öntsd bele a morzsát, pirítsd halványsárgára, majd húzd le a tűzről. Ezután még tovább pirul az edény hőjétől egy-két árnyalatot. Tedd rá a gombócokat, és 5-6 perc pihentetés után hempergesd őket a morzsába a két fülénél fogva rázogatott edényben.
A gombóc frissen fogyasztva a legfinomabb. Ha nem azonnal tálalod, akkor lábosban, fedővel letakarva, gőz felett tartsd melegen, hogy ne száradjon ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.