5 ok, amiért nem ment a fogyás a karantén alatt

Frissítve: 2020. 06. 15.

Kemény, embert próbáló hónapokat tudhatunk magunk mögött a koronavírus-járványból adódó kijárási korlátozásoknak és a home office-nak köszönhetően. Ez az időszak persze nem csak lelkileg, hanem fizikálisan is megterhelő volt szervezetünkre nézve, hiszen hajlamosak voltunk többször is magunkba fordulni, bánatunkat pedig evésbe, vagy ivásba fojtottuk, rosszabbik esetben pedig mindkettőbe. A testmozgásból pedig nem is beszéltünk még.

Azt persze senkinek nem kell elmagyarázni, hogy ennek az ideiglenesen kialakult új élethelyzetnek a következményei borítékolhatóak voltak. A korlátozásokat nem csak fejben éreztük, hanem a testünk is reagált rá, leginkább plusz kilók formájában, ugyanis hajlamosak voltunk még inkább elkényelmesedni, természetesen tisztelet a kivételnek! Na, de nézzük, mi is lehetett az az 5 fő ok, amiért elszaladhatott velünk a ló, leginkább a hasunkon keletkezett feleslegre fókuszálva.

1. Kevesebb edzés

Egy felmérés szerint közel 800 megkérdezettnek csupán csak a 17,6%-a nyilatkozott úgy, hogy nem hízott az otthon töltött hetek alatt, tehát ötből mindösszesen egy embernél nem okozott súlyproblémát ez az időszak. A döntő többség (60,6%) 0-5 kilót szedett fel ez alatt a nagyjából két hónap alatt, 15,5% pedig 5-10 kilóval gyarapodott. Ami igazán sokkoló, hogy a kutatása alapján az emberek 6,3%-a 10 kilónál is többet szedett fel a koronajárvány miatti kényszerleállás idején, ami egészen extrém súlygyarapodásnak tekinthető ilyen rövid idő alatt. Mivel ezek igen jelentős számok, a kutatás arra kereste a választ, hogy mi okozza, amiért az embereknek a szokottnál nagyobb nehézséget okoz a súlyuk megtartása. A eredmények alapján a vezető ok a túl kevés mozgás (24,6%) volt.

2. Tartós élelmiszerek felhalmozása

Itthon a járvány közvetlen kirobbanása előtt sokan kényszervásárlásba kezdtek, majd nekiláttak felhalmozni a különféle tartós élelmiszereket. Azt persze már tudjuk, hogy a számtalan adalékanyag és ízfokozó nem tesz jót a kilóknak, ám ehhez még az is párosult, hogy gyakrabban főztünk, így gyakrabban ettünk is nem feltétlenül kalóriaszegény ételeket.

3. Szorongás és depresszió

Miután kiderült, hogy a koronavírus leginkább emberről emberre terjed, kénytelenek voltak hazánkban is megszorító intézkedéseket bevezetni. A kijárási korlátozás, a családunkkal és a barátainkkal való személyes találkozók hanyagolása, rosszabbik esetben a karantén olyan mentális problémákat váltott ki sok emberben, mint a szorongás, vagy a depresszió. A klinikai elhízás, a nem kívánt súlygyarapodás egyik fő kiváltó oka pedig pont ez, ahogy azt már több tanulmány is bizonyította.

4. Stresszevés

A pandémia alatt a mozgásszegény életvitel egyenes út volt a szorongáshoz. Nos, ennek következménye pedig a stresszevés, amit sokszor határokat nem ismerve, a következmények szem előtt tartása nélkül végeztünk az ágyon fekve, vagy éppen kedvenc karosszékünkben ülve a tévét nézve. A legnagyobb probléma pedig leginkább az volt, hogy az esetek túlnyomó többségében nem éppen zöldséget, vagy valamilyen egészséges kaját ropogtattunk, hanem leginkább a csipsz és a csoki került előtérbe, ezzel brutálisan megnövelve a napi kalóriabevitelt.

5. Megnövekedett alkoholfogyasztás

Ijesztő számok kerültek napvilágra a koronavírus-járvány kirobbanásánál bevezetett kijárási korlátozás alatti időszakból az alkoholfogyasztás tekintetében. Nem mondunk újdonságot azzal, hogy az rendszeres italozás a testsúlyunkat és az izmaink működését, regenerálódását is befolyásolja. Ám mindezek ellenére másfélszer annyi alkoholos termék került ki a boltokba márciusban, a járvány hazai kezdetekor, mint egy évvel ezelőtt, ám azóta szerencsére ez a szám normalizálódni látszik.