A túlsúlyosak aránya a férfiak körében magasabb (63 százalék), mint a nőknél (54 százalék) a WHO koppenhágai székhelyű európai részlege szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy a hét és kilenc év közötti korcsoportban a fiúk 29 százaléka túlsúlyos, míg a lányok esetében ez az arány 27 százalék. Így összességében a fiatalok 25 százaléka küzd felesleges súllyal, ami jóval magasabb az öt évesnél kisebb gyerekek korcsoportjában mért 8 százalékos aránynál.
Nem véletlen, hogy a WHO már "járványos méreteket" emleget a túlsúly tekintetében az európai régióban, hiszen a felnőtteknél és a fiataloknál is folyamatosan növekvő tendencia figyelhető meg. Az Egészségügyi Világszervezet európai térségéhez tartozó 53 állam közül egyik sem tart azon cél felé, hogy 2025-re megállítsa az elhízottak arányának növekedését. Világösszehasonlításban csak az amerikai kontinensen nagyobb a túlsúlyosak aránya a felnőtt lakosság körében.
"A túlsúly nem ismer határokat" - hangsúlyozta Hans Kluge, a WHO európai részlegének vezetője.
Magyaroroszág a 2016-os referenciaadatok alapján összeállított lista tizedik helyén szerepelt, a túlsúlyosak aránya azonban jelentősen eltér a nők (53,8 százalék) és a férfiak (69,6 százalék) estében. A WHO a testtömeg és magasság alapján számított testtömegindex (BMI, body mass index) szerint osztályoz: 25 BMI felett túlsúlyosságról, 30 felett már elhízásról beszélnek a szakértők.
A WHO szerint a túlsúlyos és elhízott emberek az átlagosnál jóval nagyobb mértékben szenvedtek a koronavírus-fertőzés következményeitől, esetükben sokkal nagyobb volt a kórházi kezelés szükégessé válása, valamint a betegség halálos kimenetelének kockázata.
Az Egészségügyi Világszervezet jelentésében kiemelte, hogy a koronavírus-járvány alatt növekedett a túlsúlyosak aránya a serdülők és gyerekek körében, a karantén és egyéb korlátozások idején ugyanis kevesebbet mozogtak és megváltoztak az étkezési szokásaik is.
A WHO felhívta a figyelmet arra, hogy a túlsúly az egyik legfőbb halálok az európai térségben. Az elhízás egyebek között 13 különböző rákos megbetegedéssel hozható összefüggésbe, sőt egyes országokban az elkövetkező években leválthatja a dohányzást, mint a rákos megbetegedések fő rizikófaktorát a szervezet adatai alapján.
Az említetteken túl a túlsúlyos krónikus légúti betegségeket, mint például asztmát, agyvérzést, és más szív- és érrendszeri problémákat, máj- és vesepanaszokat, de mentális problémákat és hátfájdalmakat is okozhat.
A WHO jelentésében átfogó - táplálkozási és mozgási kérdésekre is kiterjedő - intézkedéseket javasolt az állami döntéshozóknak, hogy úrrá tudjanak lenni az elhízás jelentette problémákon.
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.