Kelt tészta sósan: pogácsa, kifli, stangli

A sós sütemények területén a kész kelt tészta általában pogácsa, kifli vagy stangli valamelyikeként végzi, de készülhet belőle csiga, batyu vagy párna is.

A pogácsák esetében elég nagy a szórás. Készíthetünk apró, egy falással eltüntethető példányokat, vagy szaggathatunk tízórai szendvicsnek is beillő darabokat. Abban az esetben, ha nem szeretnénk nagyon pogácsának aposztrofálni a kész tésztát, akkor egy derelyevágóval hosszabb csíkokat vagy formás háromszögeket gyárthatunk. Az ujjnyinál vékonyabbra nyújtott tésztából készíthetünk kiflit vagy valamivel megszórva, megtöltve feltekerhetjük. A kígyót aztán ujjnyi karikákra vághatjuk, és – mint a darázsfészek esetében – tepsibe rendezve megsüthetjük. Ezeket a kígyókat nyugodtan tölthetjük sonka-, bacon- vagy sajtszeletekkel, és uzsonnára, tízórai adhatjuk gyerekeinknek.

A kiflik esetében is élhetünk a töltés lehetőségével. Ebben az esetben általában a háromszög legszélesebb pontjára kerülhet valamilyen töltelék. Ez lehet egy kis bacon vagy akár fűszerezett főtt tojás, esetleg fűszeres darált hús vagy túró, sajt. A tölteléket aztán a kifli formálása közben csapdába ejtjük, hogy sütés közben ki ne folyjon, de az ilyen tésztáknál érdemes odafigyelni arra, hogy amíg a tészta már ehetőre hűlt, addig a töltelék képes a szájpadlásunkat totálisan leégetni.

A tésztánkból sodorhatunk hosszú rudakat is grissininek, vagy a rudakból kis kézügyességgel egészen extravagáns perecet is készíthetünk. A perecek legnagyobb vonzereje minden esetben abban rejtezik, hogy sóval alaposan meglocsoljuk sülés közben, így emlékeztetnek majd a klasszikus, gyerekkorunkból ismert cirkuszi sós perecre. A só mellett természetesen a lekent perecek szintén bármivel megszórhatóak.

A pogácsákhoz, illetve a sós aprósüteményekhez való kelt tészta alapanyagai között a finom liszt mellett megjelenhetnek a karakteresebb ízű teljes kiőrlésű, illetve más gabonákból készített lisztek, fűszerek és magvak, és természetesen a tejtermékek közül a túró, a bryndza és a sajt.

A sajtot a sós süteményeknél érdemes mind a tésztába, mind pedig a tetejére tenni. A tésztában lévő sajt ízével, a tetejére szórt reszelt sajt pedig ropogósságával járul hozzá a sütemény nagyszerűségéhez. A tésztán belülre nagyon jó a kéksajt, a camembert, a mozzarella vagy bármilyen más, puhább állagú sajt. Belsőleg és külsőleg egyaránt jó a trappista, a gouda, a scamorza, s bármelyik fűszerezhető egy csipetnyi parmezánnal.

A sima és a sajtos verzió mellett, a magyar konyhákban előkelő helyet foglal el a töpörtyűs pogácsa. Anyáink még húsdarálón darálták a házi töpörtyűt, manapság azonban már nagyon finom és többféle finomságúra darált, különbözőképp ízesített töpörtyűkrém kapható. A töpörtyűs pogácsáknál egyet azonban nem lehet elspórolni: a hajtogatásra szánt időt. Az azonos időnkénti, megadott sorrend szerinti hajtogatás eredményezi ugyanis azokat a szép emeletes és dőlős pogácsákat, amik nagyanyáink konyháit idézi, s amitől a töpörtyűs pogácsák oly csábítóak.

A fűszerek közül nagyon jól muzsikál a sós sütikkel a pirospaprika, a kömény, de nyugodtan használhatunk a tésztákba szárított zöldfűszereket, frissen vágott újhagymát, snidlinget. A zöldfűszerek közül a rozmaring és a kakukkfű mellett adhatunk zsályát vagy kaprot is a tésztához. Ha kellően bevállalós a háziasszony, akkor curryvel is fűszerezhető a tészta, a csodás illatok mellett nagyon kellemes íze is lesz a currys stanglinak.

A tésztához adhatunk mákot, apróra vágott, pirított magokat, vagy a liszt egy részét kiválthatjuk darált dióval, mandulával. A pogácsákhoz és sós keltekhez a magok közül a leggyakrabban talán a tökmagot használjuk. Ha igazán ízletes tökmagos pogácsát szeretnénk, akkor a magokat egy száraz serpenyőben pirítsuk meg, mielőtt a tésztához adnánk. A szezámmaggal, lenmaggal is érdemes így eljárni, sokkal gazdagabb aromájú lesz a kész péksütemény. A lenmag esetében azért annyit meg kell jegyezzünk: az ember számára ez a mag teljességgel emészthetetlen, sokban javítja az emésztést, de tulajdonképp háborítatlanul távozik.

A liszthez szükséges folyadékmennyiséget lehet vízzel, tejjel megoldani, de a sós kelt tésztáknál gyakori a tejföllel, tejszínnel történő tésztalazítás. Manapság egyre gyakrabban kerülhet a tésztába tejföl helyett krémsajt vagy mascarpone.

Vajon fonnyasztott hagymát, fokhagymát is érdemes tenni a sós tésztákba. Ha ilyen, kicsit szaftosabb hozzávalót adunk a kelt tésztához úgy, hogy az eredeti receptben nem szerepel, akkor a hozzáadandó folyadék mennyiségét egy picit csökkentsük.

Egy igazán jó házias pogácsának vagy stanglinak némi libazsírral is adhatunk karaktert. Nem muszáj a teljes zsiradékmennyiséget kiváltani ezzel a matériával, de ha egyharmadát zsírra cseréljük, annak a végén kellemes eredménye lehet. Azoknál a recepteknél, ahol kiemelten ezzel az alapanyaggal javasolják a tészta készítését, ott érdemes tartani magunkat a leírtakhoz.

A kiszaggatott, derelyevágóval felmetélt vagy kiflinek, csigának felcsavart tésztákat a sütőlemezen nagyjából 20 percet hagyjuk kelni, majd kenjük le elhabart tojással, szórjuk meg a beltartalmával harmonizáló maggal, sajttal, fűszerrel, majd 180-190 fokra felfűtött sütőben süssük, amíg a tészták alja meg nem színesedik.

A lekenést és a sajttal való megszórást a derelyevágóval metélt sós aprósütemények esetében érdemes a még fel nem vágott, kinyújtott tésztán elvégezni, mert a vékonyra szelt tésztán már nehezen fogjuk tudni egyenletesen elosztani a sajtot, magot úgy, hogy még meg is maradjon rajta. A pogácsák esetében érdemes a tetejére kívánkozó reszelt sajtot ujjbeggyel kicsit összenyomni, és úgy ráültetni a tésztára.

Ha több tálcányi kelt tésztát szeretnénk gyors ütemben kisütni, akkor légkeveréses sütőben 2-3 tepsivel is dolgozhatunk.

Paprikás, túrós stangli

Hozzávalók:
33 dkg finomliszt
1,5 dl langyos tej
2 dkg friss élesztő
1 teáskanál barna cukor
2 tisztes csipet só
2 csapott teáskanál pirospaprika
6 dkg vaj
25 dkg félzsíros túró
1 csipet kömény

Elkészítés: A lisztet átszitálom, majd a tejben egy kis cukorral felfuttatom az élesztőt. A liszthez hozzáadom a túrót, a megolvasztott vajat, az élesztős tejet, fűszerezem, majd kézzel vagy géppel alaposan kidolgozom. Meleg helyen, letakarva nagyjából egy órát hagyom kelni. A kész tésztát deszkára borítom, ujjnyi vékonyra nyújtom, derelyevágóval felszabdalom, és sütőpapíros tepsire teszem. Kis gouda sajttal megszórom. 
195 fokon addig sütöm, amíg a fenekének már kezd színe lenni.

Baconos-répás kifli

Hozzávalók:
5 dkg bacon apróra vágva
1 közepes vöröshagyma
1 nagy gerezd fokhagyma
42 dkg finomliszt
2 dkg friss élesztő
1 csipet cukor
3 dkg vaj
2 csapott tk pirospaprika
frissen őrölt bors
3 dl langyos tej
1 csipet só
2 teáskanál szárított sárgarépakocka
10 dkg reszelt gouda
1 tojás

Elkészítés: A baconszeleteket apróra vágom, kisercegtetem, majd rádobom az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Megdinsztelem.
A lisztet átszitálom, hozzáadom a cukros tejben felfuttatott élesztőt, a fűszereket, a szárított sárgarépát (elhagyható) a darabokra vágott vajat, sót és a serpenyőm tartalmát. Alaposan kidolgozom a tésztát, majd fedve, meleg helyen hagyom a duplájára dagadni.
A kész tésztát deszkán átgyúrom, nyolc darabra szedem. A tésztából ovális lapokat nyújtok, amit kiflinek feltekerek. Sütőpapíros tepsire fektetem, negyed órát pihentetem, majd elhabart tojással kenem a kifliket és egy kevés goudával megszórom, mielőtt a 215 fokra előmelegített sütőbe betolnám.
Addig sütöm, amíg a sajt kezd megsülni s a tészták feneke is már megszínesedett.