A vaj népszerűsége is sokkal inkább a nyugati étkezési stílus divatját jelzi, nem annyira az étkezési szükségletek alakulását. Az, hogy Európában már korábban visszatért a vaj, részben annak tudható be, hogy a dietetikusok már visszavonulót fújtak az állati eredetű zsiradékok elleni hadjáratukban - írja az élelmiszer online a hvg.hu cikkére hivatkozva.
A vajmánia odáig jutott, hogy félő, az európai piacokon nemsokára csak igen magas áron vagy egyáltalán nem lehet majd elérni a terméket. Az igazi para azonban nem Magyarországon tombol, hanem néhány nyugat-európai országban, ahol a vajfogyasztás többszöröse a magyarnak.
Egy francia átlagosan 8 kilót eszik meg belőle egy évben, egy német hatot, az uniós átlag pedig 3,8 kiló. Nálunk ehhez képest csupán 1,4 kiló az egy főre jutó fogyasztás, ettől csak a bolgárok és spanyolok maradnak el. (Mellesleg ennek háromszorosát vesszük a jóval olcsóbb és korábban ugyan egészségesnek titulált, ma transzzsírsavtartalma miatt már inkább kritizált margarinból.)
Nem csak a vaj, hanem alapanyaga, a tejzsír és a tejszín iránt is őrületes tempóban nő a kereslet, ami a magyar vásárlókat is kellemetlenül érintheti a közeljövőben - ám a hazai boltokból nem a tejszín vagy a vaj tűnhet el, az inkább csak drágul. Az igazi para a tejfölnél jöhet. A tejzsírt ugyanis Magyarországon inkább ennek a készítéséhez használják fel, így ha valamiből hiány lehet, az ez a termék – mondta a hvg.hu-nak Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója ezt részben azzal magyarázta, hogy a magyar termelők külföldön jobb árat kaphatnak a tejért, így kevesebb nyersanyag állhat rendelkezésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.