A kávé a második legnépszerűbb ital a víz után, így nem meglepő, hogy világnapot kapott. Már negyven éve, hogy elindult Japánból a kezdeményezés, és 2009 óta az egész világon köszöntik a sokak által szeretett italt. Szeptember 29-én tehát a kávé világnapját ünnepeljük, ennek alkalmából pedig összegyűjtöttünk néhány, kávéval kapcsolatos érdekességet, és eláruljuk a három legfinomabb kávés süti recepjét is.
Nem lehet pontosan tudni, ki itta a világ első kávéját. A legenda szerint egy pásztor észrevette, hogy a kecskéi nagyon felélénkültek, miután lelegelték egy bizonyos cserje bogyóit. Ő is szedett arról a bokorról, forró vízbe dobta a bogyókat és megitta a főzetet, az első kávét. Gyakorlatilag az eljárás a mai napig ugyanez, persze kicsit másképpen. A kávékultusz a Közel-Keletről indult, a 15. században Törökországban, Perzsiában, Szíriában és Arábiában számtalan kávéház működött. A kávé a 16. században érkezett Európába, de sok európai ember elutasította arra hivatkozva, hogy a keresztények nem fogyaszthatják más vallásúak italát. VIII. Kelemen pápa azonban egyszer megkóstolt egy csésze kávét, és jóváhagyta annak fogyasztását, így az ital elterjedt egész Európában és Amerikában is.
Ma már több mint 70 trópusi országban termesztik a kávét, ez a világ második legtöbbet exportált árucikke az olaj után. Ami érdekes, hogy a nem a nagy kávétermelő országokban fogy a legtöbb kávé, hanem Európában, hiszen a világ termesztésének egyharmadát mi, európaiak isszuk meg. Úgy tánik, a az infláció és a gazdasági nehézségek ellenére sem mondunk le a kávéról; az elfogyasztott mennyiség nem csökken, csak átalakul.
Az idősebbek inkább otthon fogyasztják el a kedvenc italukat, a fiatalabbak sokkal inkább társaságban vagy éppen útközben kávéznak, ők a fogyasztásra kész termékekre voksolnak. Sok fiatalnak egyáltalán nincs a saját lakásában kávéfőzője. Egyre elterjedtebbek az előre csomagolt, on-the-go termékek. Az igazán tudatos fogyasztók figyelnek, hogy újrahasznosítható csomagolású terméket vegyenek, így sokan az aludobozos kiszerelést választják, mert ez a csomagolóanyag végtelenszer és teljes mértékben újrahasznosítható.
A legmagasabb éves egy főre jutó fogyasztás a skandináv országokban fordul elő, ahol a hosszú, sötét és hideg telek miatt a kávé nagyra értékelhető. Finnország a világ legnagyobb kávéfogyasztója. Az átlagos finn közel négy csészével iszik naponta, ami azt jelenti, hogy az éves átlagfogyasztás 12 kilogramm körül mozog személyenként. A kávé annyira népszerű Finnországban, hogy két 10 perces kávészünet törvényileg kötelező a finn munkavállalók számára. Őket követi Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, Svédország, Svájc, Belgium, Luxemburg, s Kanada, aki az egyetlen Európán kívüli ország, amely felkerült a világ tíz legnagyobb kávéfogyasztójának listájára, ahol 6,5 kilogramm a jellemző éves kávéfogyasztás. Mi, magyarok, ettől jelentősen elmaradunk, az évi 2,5 kilogramm körüli kávéfogyasztásunkkal.
A világ egyik legdrágább kávéját az elefántok finomítják, melynek köszönhetően a kávébabok gyümölcsös, édes ízjegyekkel gazdagodnak. Az észak-thaiföldi tartományban gyártott Black Ivory Coffee minimális gépi felhasználást igényel. Csak a legjobb magaslati arabica cseresznyét választják ki, és a legtöbb nem kinyerhető a folyamat során. Körülbelül 33 kilogramm nyers kávécseresznye mindössze egy kilogramm készterméket eredményez. Elsősorban ötcsillagos szállodáknak és Michelin éttermeknek adják el, és egy csésze kb. 50 amerikai dollár körül van.
Néha nehéz választani, ezért adunk egy kis segítséget!
A kávét nemcsak frissítő italként fogyaszhatjuk, hanem különféle édességekhez is adhatjuk: finom, extra ízt a sütiknek. Ha kávés sütit készítünk, gondoljunk arra, hogy nem mindenki ihat koffeint: ilyenkor használjunk koffeinmentes kávét.
(Forrás: borocoffee.com)
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.