Hurkás babák, duci óvodások, kerekedő iskolások... A túlsúlyos gyerekek testi és lelki egészségét egyaránt veszélyeztetik a pluszkilók! Szomorú tény, hogy a magyar Európa legelhízottabb nemzete. Az ilyen családokban nagy az esély arra, hogy kicsik már egészen korán felesleges kilókkal gyarapítsák testsúlyukat. Ilyenkor könnyebb azt mondani: „Mit tegyünk? Ezt az alkatot örökölte!”
– Amikor az egész család ezzel a gonddal küzd, egyszerűbb a genetikára hivatkozni, de az igazság az, hogy főként az életmód és a táplálkozás határozza meg a testsúlyt – figyelmeztet dr. Tobisch Borbála, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet és a Budai Magánorvosi Centrum endokrinológus szakorvosa. – Érdekes viszont, hogy mennyire torzít a szemünk. Nem ritka, hogy kérdésemre, jellemző-e a túlsúly a családban, az elhízott szülő azt válaszolja, hogy nem. Sokan a gyerekeket is rosszul ítélik meg, gyakran azt tekintik normálisnak, aki egy kicsit már dundi.
A gyerekkori elhízás gyakorlatilag újszülött kortól elkezdődhet.
– Már az is szerepet játszik, hogy a baba milyen súllyal jön a világra – mondja szakértőnk. – A nagyon kis súllyal születetteknél mintha átprogramozódna az anyagcsere egyfajta raktározó üzemmódba, mert ők később nagyon el tudnak hízni. Annyira, hogy akár a metabolikus szindróma is jelentkezhet náluk, és így cukorbetegség-várományosok is lehetnek – magyarázza a doktornő. – A táplálásra szintén figyelni kell. Mivel a tápszert könnyű rosszul adagolni, ezért az babák között több az elhízott, mint az anyatejesek esetében.
A hozzátáplálás bevezetésével még több hibalehetőség merül fel.
– A leggyakoribb gond természetesen a nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány. Gyakori, hogy rengeteg pluszkalóriát visznek be a kicsik a folyadékfogyasztással. Mivel sokuk nem hajlandó meginni a vizet, a szülők az egészségesnek gondolt gyümölcslevekkel kínálják őket, pedig ezekben annyi a kalória, mint a szénsavas üdítőkben – hívja fel a figyelmet dr. Tobisch Borbála.
Nem ritka, hogy a mozgékony, vékony gyerekből túlsúlyos kamasz válik, aminek köze lehet a digitális eszközök használatához is, mivel ez ülő életmódra sarkall.
– A kicsiket még lehet kontrollálni, de a kamaszok már önjáróak nemcsak ebben, hanem az étkezésben is. Ők még nem értik, miért kell figyelniük a táplálkozásukra, miért nem ihatják meg a sokadik kólát. Mivel már van zsebpénzük, el tudnak menni egyedül enni, és a barátaikat követik mindenben – osztja meg tapasztalatait a szakértő. – A minél korábban elkezdett rendszeres sporttevékenység segíthet kontrollálni ezeket a gondokat.
A gyerekek elhízása nem csak azért káros, mert csúfolják őket miatta az iskolában. A hosszú távú következmények súlyosak lehetnek.
– Három olyan időszak van, ami különösen kritikus az elhízás szempontjából. A csecsemőkor, az 5-6 éves kor, illetve a prepubertás, vagyis a lányoknál a 8–10, a fiúknál a 9–11 éves kor közös jellemzője, hogy ilyenkor a szervezetben található zsírsejtek egyrészt növekednek, másrészt a számukat tekintve is gyarapodnak. A kamaszkor után egész életünkben ugyanaz a sejtszám marad meg, ezek a sejtek nőnek meg hízáskor, és mennek össze fogyáskor. Ezekben a szakaszokban megalapozódik a későbbi alkat is, a túlsúlyos gyerekből ezért is válik könnyen túlsúlyos felnőtt. A zsírszövet ráadásul a hormonműködésben is szerepet játszik, és minél nagyobb, annál inkább meghatározza hormonháztartást. A túlsúlyos lányoknál jól megfigyelhető például a nemi érés folyamatában a fiús irányba való eltolódás, ami pattanásokkal, szőrösödéssel jár, és akár a menstruációs ciklust is felboríthatja.
– Annyiban szerencsések vagyunk, hogy a kaukázusi rasszra, amibe mi, magyarok is beletartozunk, serdülőkorban jellemző az inzulinszint védő hatású megugrása. Más rasszokban, ahol ez nem figyelhető meg, már serdülőkorban megjelenhet a 2-es típusú, tehát az időskori diabétesz – jegyzi meg az endokrinológus.
Az öröklődés mellett vannak, akik betegségekre fognák gyermekük elhízását. Ez azonban a doktornő szerint nagyon ritka eset, ráadásul egyéb jelekkel is együtt jár. Az étkezés miatt elhízott gyerekek általában magasabbak a kortársaiknál, és a fejlődésükben nincs elmaradás.
– Azt azonban nem árt tudni, hogy az anyagcsere-problémák mellett más negatív következménye is van a korai túlsúlynak. A pluszkilók terhelik az ízületeket, fáj a térd, a talp, a gyerekek nem bírnak gyalogolni, ami miatt aztán még kevesebbet mozognak, és kezdetét veszi egy ördögi kör – figyelmeztet a szakértő.
Éppen ezért minél hamarabb észre kell venni a kezdődő bajt, és főként életmód-változtatással kezelni. Ha egyedül nem megy, akkor pedig szakember segítségét kérni.
– Nem mindegy, hogy miért jönnek el hozzám a gyerekek, vagyis kit zavar a túlsúlyuk. A háziorvost, a védőnőt, a szülőt vagy magát a gyereket? Ugyanis ha ő nem motivált, akkor nem lehet nála igazi eredményt elérni. A kicsiket általában nem zavarja a probléma, a serdülőket már inkább. Nemegyszer előfordul, hogy valaki kisgyerek korától jár hozzám, de csak kamaszként érünk el eredményt, amikor már ő is akarja. A lányok általában előbb jutnak el idáig, nagyjából 16-17 éves korukban, a fiúk kicsit később. A megoldás viszont mindenképpen az aktívabb életmódban és az egészségesebb táplálkozásban rejlik.
Magyarországon a legfrissebb, 2016-os adatok szerint minden 5. gyerek túlsúlyos vagy elhízott, ami ellen mindenképpen tenni kell. A WHO 2018-as adatai szerint 1975 óta világszinten megháromszorozódott a túlsúly/elhízás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.