Klasszikus császármorzsa baracklekvárral recept
Klasszikus császármorzsa baracklekvárral
Elronthatatlan kocsonya  recept
Elronthatatlan kocsonya
Máglyarakás kalácsból recept
Máglyarakás kalácsból
Kozáksapka recept
Kozáksapka
Hagyományos tejes kifli  recept
Hagyományos tejes kifli
Amerikai káposztasaláta (Coleslaw) recept
Amerikai káposztasaláta (Coleslaw)
Hagymás rostélyos  recept
Hagymás rostélyos
Spenótfőzelék fokhagymásan recept
Spenótfőzelék fokhagymásan
Rántott karfiol recept
Rántott karfiol
Aranygaluska vaníliasodóval  recept
Aranygaluska vaníliasodóval
Tartármártás házi majonézből recept
Tartármártás házi majonézből
Gesztenyés bejgli recept
Gesztenyés bejgli
Csokis muffin  recept
Csokis muffin
Túróval töltött zsemle recept
Túróval töltött zsemle
Párolt lila káposzta  recept
Párolt lila káposzta
Mézeskalácsos kuglóf recept
Mézeskalácsos kuglóf
Paradicsomos lencseleves recept
Paradicsomos lencseleves
Klasszikus linzer recept recept
Klasszikus linzer recept
Klasszikus stíriai metélt  recept
Klasszikus stíriai metélt
Mézes-mustáros csirkemell recept
Mézes-mustáros csirkemell
Érdekességek

Óraátállítás a nagyvilágban – miért, hol, meddig?

Még pár nap, és újra nyerünk egy órát, hiszen szombaton elkezdődik a téli időszámítás. Azt, hogy szükség van-e erre, nem tisztünk eldönteni, de az biztos, hogy a világ több országában is vita tárgyát képezi az óraátállítás.

A nyári és téli időszámítás fogalma nem olyan régi, mint sokan gondolják. Európában és Amerikában is először 1916-ban állították a helyi időt egy órával előre az adott időzóna idejéhez képest. Az óraátállítást azért javasolták, mert a nyári napfényes órák magasabb számát kihasználva, a mesterséges világítást mellőzve energiát lehetett spórolni.

Az óraátállítás a 20. század elején kezdődött / Fotó: Shutterstock
Az óraátállítás a 20. század elején kezdődött / Fotó: Shutterstock

Az óraátállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott ingyenes, természetes fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.

Cél: spórolni az energiával

Ugyan a nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin nevéhez kapcsolják, valójában a modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben egy rovarszakértő, G. V. Hudson javasolta. Bár volt érdeklődés az ötlete iránt, de végül nem vezették be. A következő években még többen előálltak hasonló tervezettel – Angliában rendszeresen próbálkoztak, de a javaslat mindig elbukott –, míg végül a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia 1916. április 30-án, 23:00 órakor, az országok közül elsőként átállt a nyári időszámításra. Céljuk a világításra használt gáz és villanyáram előállításhoz szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, a mesterséges világításra való igény csökkentésével. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az USA és sok más ország. A háború után az országok visszaálltak a normál időszámításra, hogy aztán a második világháború alatt ismét bevezessék az erőforrásokkal való spórolás miatt. A háború utáni években a legtöbb országban megszűnt az óraátállítás.

Változó világ

Magyarországon 1916 és 1957 között kisebb-nagyobb megszakításokkal működött a nyári időszámítás, a nyugati világ országai az 1973-as kőolajválság idején vették elő újra az ötletet. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, majd a példát számos európai ország követte. Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, s az órákat szeptember végén igazították vissza.

Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdték egyes államokban az újbóli alkalmazását, ahol egy 1966-os szövetségi jogszabály írta elő a kezdő és befejező dátumot arra az esetre, ha egy állam alkalmazni kívánta a nyári időszámítást. Arizona és Hawaii nem használ ma sem óraátállítást. Ausztráliában az egyes önkormányzati territóriumok illetősége az óraátállítás alkalmazása, nem az államoké.

A válság miatt vezették be újra / Fotó: Shutterstock
A válság miatt vezették be újra / Fotó: Shutterstock

Kétségbe vont előnyök

A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják azokban az országokban, ahol évtizedeken keresztül természetesnek vették az óraátállítást. Arra hivatkoznak, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások, az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, mindezek együtt megváltoztatják a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeinek és hátrányainak egyenlegét. Ellenérvként hozzák fel azt is, hogy az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, a statisztikák szerint az óraátállítást követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.

Az óraátállítás egyesek szerint megzavarja a bioritmust / Fotó: Shutterstock
Az óraátállítás egyesek szerint megzavarja a bioritmust / Fotó: Shutterstock

Akik már nemet mondtak

Oroszország 2011-ben szüntette meg az óraátállítást, és némi zavar után 2014-ben visszatértek az állandó téli időszámításhoz. Fehéroroszország 2011-ben szüntette meg az órák rendszeres átállítását, a szabványidő az addigi nyári idő lett. 2016 őszétől Törökország egész évben a korábbi nyári időszámítást alkalmazza, míg Brazília 2019-ben szüntette meg a nyári időszámítás alkalmazását. 2022. szeptember 21-én Irán azonnali hatállyal eltörölte a nyári időszámítást, és egész évben a normál időszámítást követi.

(Nyitókép: Shutterstock)

Ajánljuk még:

Ajánlott tartalmak

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.