Biztosan veled is előfordult már, hogy egy-egy élelmiszerre rácsodálkoztál, és azt hitted, a családodban te fogyasztod először – majd kiderült, hogy anyukád vagy nagymamád étrendjében rendszeresen szerepelt. Ilyen lehet például több gabonaféle, tejtermék is. A sütési alapanyagok között is találunk olyanokat, melyek az idősebb generációnak ismerősek, míg a mai negyvenes-ötvenes korosztály csak most kezd vele ismerkedni.
Ami a régimódi sütés-összetevőket illeti, a melasz vezeti a képzeletbeli listát. Ez a szirup a cukorgyártás folyamatában előállított magas cukortartalmú folyadék, melyet már régóta használnak az édesipari és cukrászati technológiákban. A cukorral ellentétben nem csomósodik és kristályosodik, ezért jól használható desszertek készítésénél. Jellegzetes, erős íze miatt elsősorban fűszeres kekszekbe, pralinékba illik. A finomított cukrot nem minden esetben jó vele helyettesíteni!
A rózsavíz – ami nem más, mint préselt rózsaszirmok vízzel hígítva – a 19. században nagyon elterjedt sütési hozzávaló volt, és a közel-keleti kultúrákban a mai napig számos ételben felhasználják. Finoman virágos, egzotikus íze jól illik könnyű kekszekhez, krémekhez, de vízzel tovább hígítva különleges hűsítő italként is fogyasztható forró nyári napokon.
Az író a vajkészítés mellékterméke, a köpülés után megmaradt savanyú folyadék, hasonlít a tejhez, csak sokkal sűrűbb. A 20. század közepéig rendszeresen használták nálunk is, majd az elmúlt pár évben az amerikai receptek terjedésével került újra előtérbe. Frissítő italként is fogyasztható, süteményekhez adva pedig könnyűvé, lággyá teszi a tésztát, például a szilvás pite is légisen könnyű lesz tőle. Gyakran a tejet is íróra cserélik a cukrászok, hogy javítsák a sütemény ízét és állagát.
A sertészsír, bár volt idő, amikor fogyasztását táplálkozási szakemberek népes tábora ellenezte, soha nem tűnt el igazából a magyar konyhákból. Kétségtelen azonban, hogy ma újra egyre több helyen fogyasztják, és használják sütéshez, főzéshez is. Vannak olyan sütemények, amelyek kifejezetten zsírért kiáltanak, mint például a piték, pogácsák, rétesek, bejglik. A sertészsírnak magasabb az olvadáspontja, mint a vajnak, így szebben sül a zsíros tészta – érdemes kipróbálni!
A kukoricadara évtizedekkel ezelőtt minden háztartásban megtalálható volt: elsősorban reggeli kása vagy köret készült belőle húsok mellé. Manapság újra divatba jött, az egyre terjedő gluténmentes táplálkozás miatt. Leginkább polenta készül belőle, ami laktató, egészséges köret, főétel vagy éppen snack, sütemény, hiszen édesen és sósan is el lehet készíteni.
(Borítókép: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.