Még a mai fiatalok fülében is ismerősen cseng A régi nyár című múlt századi operett slágere: „A régi mániám, végighajtani a Stefánián, egy fess fiákeren, és a gomblyukamban virág terem...” A szép platános út 1888 óta viseli Stefánia Klotild Lujza Hermina Mária Sarolta (1864–1945) nevét.
A belga királyi hercegnő József nádor legkisebb leányának, a későbbi belga királynénak a gyermeke volt, és fiatalon feleségül adták I. Ferenc József fiához, Rudolfhoz. Sisi nem kedvelte a menyét, bizalmasai körében flamand tehénnek, ronda tramplinak hívta, de nem avatkozott bele az életébe.
Rudolf öngyilkossága után az özvegy trónörökösné elmenekült a bécsi udvarból, utazgatni kezdett, majd rangon aluli házasságot kötött Lónyay Elemér földesúrral, akivel boldogságban élt a IV. Károly által később grófi rangra emelt férj oroszvári kastélyában. Híres volt jótékonykodásáról, és az ő védnöksége alatt alakult meg Budapesten az Országos Stefánia Szövetség, a jelenlegi védőnői hálózat elődje. A második világháború elől a házaspár Pannonhalmára menekült. Stefánia itt halt meg, és a főapátsági templom kriptájában temették el.
Hazánkban élve megkedvelte az országot és a konyhát, sőt gazdagította is a magyar gasztronómiát. Az általa kreált főételek, pl. a Stefánia módra készített vagdalt, sült és rizottó közös jellemzője, hogy valamilyen formában beledolgozott főtt tojást tartalmaznak. De Stefániáról tortát is elneveztek.
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.