Teszt! Melyik boltban érdemes fánkot venni, ha nem akarsz sütni?

Rengeteg típusa van a fánkoknak, különböző formák, különböző töltelékekkel és leginkább minden országnak van egy saját verziója, amit különösen magáénak érez. Idehaza talán a leggyakoribb a töltött fánk, melyek belsejét szinte bármilyen ízű lekvárral képesek megtölteni. Itt is igaz, hogy a legjobb fánk a házilag készített, de mi azért vettük a bátorságot, hogy kiderítsük, melyik bolti verzió éri meg az árát.

Egységes mezőnyt ebben a tesztben igencsak nehéz lett volna összehozni, így inkább arra fordítottuk a figyelmet, hogy olyan példányokat ássunk fel, melyek könnyedén elérhetőek, például a népszerű diszkontláncokon keresztül. Kissé szerencsevadászat is egyben a bolti fánkok felkutatása, mivel az ellátás nem állandó és sokszor csak üres polcokkal találtuk magunkat szemben, ami alatt csak egy ártábla árválkodott.

Aldi

Három különböző példányt sikerült bezsákmányolni. Két darab lyukas fánk, illetve egy töltött, egészen pontosan bécsi fánk. A fehér bevonóval rendelkező egyednek kellemes édeskés fánktészta illata van, de ennyiben ki is merül. Kóstolva a tészta egészen könnyed és továbbra is édes, míg a bevonó és a reszelék teljesen ízetlen, mindössze extra cukorral kínálja meg szervezetünket.

A másik lyukas egyed a puncs színű verzió, melynek illata fényévekkel jobb, mint társáé, ennek tisztán megjön a puncs aromája, amit hátulról ismét édes tésztaillat kísér. A bevonó másodpercek alatt olvad szánkban és tartja a puncsos ízvilágot. A tészta pontosan ugyanolyan, különösebb baj nincsen vele.

Bécsi fánk. Ő a colos a csapatban. Kívülről tökéletes fánkformát látunk, amit alaposan meglegyeztek porcukorral. Kóstolásnál kibukik, hogy a tészta itt merőben más, ami sajnos száraz hatást kelt szánkban. Ezt fejeli még a porcukor kissé fullasztó élménye. A töltelék egy „zs kategóriás” mogyorókrém-tölteléket idéz ízben, sokat kár tőle várni. Maga a krém benne korrekt mennyiségű, jókora adag került bele.

Lidl

Itt is pontosan három különbözőt sikerült találni, lehet ez a szabvány felhozatal. Visszafogott színek, semmi vadulás, sehol egy puncs vagy egy csilli-villi megoldás. A vaníliabevonóval kezelt példány illatra semleges. Édességnek nyomát se találjuk, ami azért fánk esetében annyira nem jó. Kóstolásnál egy halovány vaníliás vonal megindul benne, de hamar el is illan. Picit segít rajta, hogy a tészta belseje szintén vaníliás, mivel töltve van. A tészta minden csak nem édes, olyan mintha egy átlag kenyérre öntötték volna rá a bevonót és a reszeléket. A reszelék a látvány alapján csokis kellene legyen, de ennek fikarcnyi nyoma sincsen.

Lekvárral töltött. Különösebb iránymutatás nem volt a táblájára írva, hogy mivel van töltve, de bízva a vak szerencsében úgy éreztük, gyümölcsös lesz. A tésztája könnyed, harapni szinte nem is kell, magától teszi a dolgát, a porcukor pedig itt is kicsit megszaladt. A pofont akkor kapjuk, amikor beérünk az origójába és találkozunk a lekvárral. Pontosabban lekvárnak csúfolt cukormasszával és a tömény málnaaroma vegyesével. Háborús bűnösök ellen pazar vallatófegyver lehet, de lakossági fogyasztásra ezt annyira nem javasoljuk.

Csokis. A tészta itt is teljesen anti-fánk beütésű, amin a bevonó egészen vastag. Eszméletlen könnyen töredezni kezd és peregni, ami leginkább arra enged következtetni, hogy nem a legfrissebbet sikerült kipecázni. A csoki íze csukott szemmel a förtelmes csokimikulásokat idézi, nem a legjobb. Édességről itt sem lehet annyira beszélni, fura a tésztája ennek is.

McDonald’s

A kézműves ételek tárháza. Egy kósza gondolat után néztünk fel a honlapjukra, ahol fel is tüntetik, hogy bizony a csokis fánk állandó részét képzi a kínálatnak, már ahol Café részleg is üzemel az éttermen belül.

A valóságban a csokis éppen vaníliássá avanzsálódott át, de ennyi baj legyen. Kinézetre hibátlan, a bevonó kicsit átlátszik, azaz nem a legvastagabb, amivel a teszt során sikerült összefutni. Reszelék került erre is, de azt nem tudni, hogy pontosan milyen csokiból.

Annak ellenére, hogy nem a fánk a fő profiljuk, egészen jól teljesítenek. A tészta lágy, mégis kellő tartása van, hogy ne pépesedjen el ujjaink között, miközben tuszkoljuk befele a falatokat. A vaníliás jelleg csont nélkül megvan, ellenben a csokis reszelékből egy árva pillanatig sem érzünk semmit, mintha csak illúzió lenne. A tésztája ennek is töltött mellesleg.

Penny market

Három rekesz volt a fánkoknak fenntartva, viszont csak kettőben volt versenyző. Elsőnek a barackos, töltött. Ránézésre egy teljesen átlagos fánk, amit alaposan meghintettek porcukorral. A barackos töltelék kissé elcsúszott és inkább a fánk szélére került, mint közepére. A tésztája extra könnyed és levegős, tényleg szinte elolvad az ember szájában, egészen tetszetős.

Az édeskés illat megvan, de kóstolásnál nem olyan vészesen intenzív már. A töltelék nem prémium, cserébe azért még az ehető kategóriába tartozik, viszont jókora mennyiségű cukrot ajándékoz, ha esetleg hiányoltuk volna az édes hatást.

Csokis. Hagyományos lyukas fánk, a teteje csokival leöntve, amire némi reszeléket is szórtak. Kinézetre egészen meggyőző. Félbevágás során a bevonó előszeretettel kezd el peregni róla, valószínűleg ez is már pár órát ücsörgött a polcra kirakva. Illatra a tésztája teljesen semmilyen, nulla édes hatás, akár natúrzsemle is lehetne. A csoki is egészen visszafogott, az utóíze viszont minden, csak nem kellemes. Érdemes azt a taktikát követni fogyasztása közben, hogy pikk-pakk harapjuk és nyeljük is azonnal mélylevegővel.

Spar

Egy hatalmas asztalnyi fánk díszelgett az üzlet közepén, érezhetően rápörögtek a Sparnál a fánk-gondolatra. Négy különböző verzió, viszont mindegyik lyukas és nincsen egy töltött sem.

Puncsos. Kinézetre teljesen rendben van, egészen vastag bevonó, reszelék és meg is vagyunk. Tipikus sablon fánk, nélküle nem lenne teljes a világ. Illatra egyértelműen a puncs az erősebb, a tésztának nincsen meg a jellegzetes édeskés fánktészta hatása. Kóstolásnál a puncs kicsit visszavesz, de a tészta semmit nem bátorodik. Normális tésztasűrűség és egy szolidabb, édesebb irány vezeti végig kalandunkat, míg ezt a fánkot falatozzuk.

Betűs/számos. Elsőre kicsit olyan, mintha a betűlevest ráöntötték volna egy kerek fánkra. Ennyire azért nem egyszerű a helyzet persze. Illatra semmi édesség, totál nulla, de tényleg. A betűk/számok különböző színben díszítik az egészet, jópofa. Az öntet más, egészen könnyen tapad és sokkal krémesebb álaga van. Kóstolásnál kiderül, hogy a tészta már inkább tömör és tömény, ez már nem feltétlen pozitív élmény. A máz kellemes, enyhén édes, viszont a díszítésnek használt elemek olyan kemények, mint a beton. Van egy közepesen puha fánkunk és akár cementtel is megszórhattuk volna, legalább annyira sercegne a fogaink között.

Fehér sima, színes díszítéssel. Külseje alapján ez is egészen átlagosnak számít a fánkok között, de amúgy teljesen a helyén van. Kóstolásnál egy átlagos sűrűségű tésztát és szolid édességet kapunk. Az öntet és annak kiegészítője még egy picit édesebb irányba terel minket, de egészen kellemes utóízzel teszi mindezt. Valószínűleg egy fél kémialabor van mögötte, de csak az ízre figyelve egészen elfogadható.

Csokis. Jó vastagon szórták meg, az tisztán látszik. Illatra a tésztának teljesen üres, semmilyen illata van. A csoki viszont olyan erős, hogy szerintem a szomszédban is felfigyelnek rá. Nem tudom, hogy csinálja, de a zacskóból kivéve azonnal elkezdi terjeszteni illatát a térben. A tésztára települt fedél egészen vastag és kemény, ez bizony, ahogy késpengével találkozik, úgy pereg. mint hardcore technóra a bérházvakolat. A csoki kóstolásnál szelídül, közel nem olyan van, mint előzetesen az illata. A tészta teljesen natúr, semmi íze nincsen.

Tesco

Kimaxolva a fánkláz a Tescóban, az ziher. Zacskóba pakolt, többfajta és eltérő mennyiségű fánkok, 6-os válogatáspakkok és szabadon választható, vegyes fánkok is vannak dögivel.

Zacskós. Kifejezetten elegáns csomagolás, ami 5 fánkot rejt magában, de lehetne akár 10-es kiszerelésben is venni.

Praktikus csomagolás, na meg persze a 100% elégedettségi garancia, nehogy lemaradjon egyszer valamiről. Kibontáskor a zacskóból kitör egy erős, édes fánkillat, ami egészen bizalomgerjesztő mindaddig, amíg meg nem fogjuk a fánkokat. Kellemesen megmártóznak ujjaink az olajban és érezzük, hogy a kissé már megázott tészta rátapad arra.

A tészta egészen könnyed, persze tocsog az olajban, egy kevéske porcukorral fedték, ami tovább erősíti az édes hatást. A töltelék vegyes pudingos, ami csokis és vaníliás kiadást jelent elvileg 25%-ban összesen. Nehéz eldönteni, hogy melyik a rosszabb, egyformán rémesek. Válogatás is került a kosárba, legyen dőzsölés és fánkmérgezés egyben.

Puncsos. Illata némileg közelít a puncs felé, de kizárólag a cukormázból fakad ez az érzés. A lyukas fánk átlagos méretű, viszont a bevonóra ez már nem igazán mondható el. Masszív mennyiség, vastagsága pedig majdnem a centi felé közelít, ezt rendesen harapni kell. A tésztája teljesen ízetlen és tömör. Az öntet puncsos jellege teljesen elveszik, és az egész átfordul egy tömény cukros élménybe, feltéve, ha ezt nevezhetjük élménynek innentől.

Tiszta csokis. Gyanúsan kicsit megszaladt az öntet, de az is lehet, hogy így gondolták és valóban meg akarták a fánkot magát fojtani egy vödörnyi csokiban. A polcról leemelve megtudjuk, hogy ez tejcsokis verzió, ha színe alapján már nem lenne egyértelmű. Kifejezetten alacsony hőmérsékleten kezd olvadni, így mikor hozzáérünk, garantáltan tapad ujjbegyeinkre. Ízre szörnyű. Ez a csoki a ZS kategórián beül is a sor végén van, egészen ehetetlen. A tészta itt is pontosan olyan, mint a puncsos kiadásnál.

Csokireszelékes, fehér alapon. Ránézésre ebből lehet kinézni legkevésbé az instant cukormérgezést, ezt valahogy épeszű mértékkel sikerült megalkotni, nincsen az öntet eltúlozva rajta. Illatra egy nagyon halovány kakaós vonalat enged ki magából, de ehhez valóban németjuhászokat megszégyenítő módon kell szaglásznunk a fánk felett. Ízre a tészta megint csak ismerős, szóval mindhárom egyforma alapra épült. A fehér bevonó már sokkal élhetőbb ízvilágot hoz, mint előző társai. Nem olyan töményen édes szerencsére, de erre sem kell rámondani, hogy cukormentes. A csokireszelék lágyan adja önmagát.

CBA

A teszt legnagyobb ellenfele úgymond. Harmadik alkalommal sikerült beszerezni, az elsőnél pontosan előttem vették meg fél perccel az egész fánkkészletet, a másodiknál nemes egyszerűséggel nem is volt. A három a magyar viszont beigazolódott, végül sikerült beszerezni.

A kínálat kizárólag töltött fánkokból áll, abból viszont többfajta ízesítéssel lehet összefutni. Egy tál, elkülönítés nincsen, szóval kicsit vakon történt a kiválasztás. Az eredmény három tökéletesen egyforma baracklekvárral töltött fánk lett.

Egységesen elmondható róluk, hogy a tésztájuk kellően szellős és vastagon fedték porcukorral. A lekvár nem olyan kegyetlenül rossz, mint a Lidl förmedvényénél, itt két fokkal jobban állunk, de azért ne gondoljuk, hogy prémium alapanyagot használnának fel hozzá. A CBA pékség szoros szimbiózisban van a Fornettivel, bár nem tudom, a fánkokra ez milyen hatást fejt ki.

The Box Donut

Oké, talán némileg igazságtalan egy ilyen mezőnybe bevonni egy olyan üzletet, mely kifejezetten a fánkokra van kihegyezve. A klasszikus körformát elvetették és helyette négyzet alakú fánkokat készítenek. A kínálat bőséges, megszámolni is nehéz a sok különböző fánkot.

Box. Hupikék színe nem hétköznapi, amire étcsokidarát szórtak. Ízre a tészta tökéletes, nem túl kirívóan édes, pont annyira csak, amennyire illik. A vanília és a csokoládé is jól kiérződik belőle és a legjobb benne, hogy nem nyomják el egymást.

Creme Brulee. Cukormáz és kész. Nincsen túlragozva, igazi alapfánk, amibe vaníliakrémet rejtenek el. A tészta itt is hibátlanul muzsikál, a ropogós cukormáz pedig a vanília lágy ízével tökéletes párost alkot. Olajosságról vagy megszikkadásról szó sincsen, friss a fánk, amit minden falatnál igazolni tud.

Az utolsó fantázianevét sikerült elfelejteni. Ízre egy intenzív fahéjas vonal határozza meg, aminek tésztájában szilvás krém rejtőzik. A töltelék szinte kicsurran belőle, amikor megtörjük, nagyon kellemes egyveleget alkotnak ketten. A cukros réteg nem hivalkodó, tudja, hogy ebben a felvonásban csak megfigyelőként lehet jelen. Mellesleg a négyzetes fánkokat a Nyugati tér sarkánál tudjuk becserkészni.

Lipóti Pékség

Szintén egy olyan hely, ahol párszor vakvágányra futottam, viszont a megoldás kulcsa egyszerű, érkezz nyitásra. Ez egy pékség esetében kissé korai, de a győzelemért bizony küzdeni kell. Túlbonyolítva nincsen a helyzet, egyetlen típus érhető el: hagyományos töltött fánk.

A porcukorral itt sem spóroltak, alaposan befedte a fánkot, akár a hó Szibériát. Félbevágásnál kiderül, hogy sárgabaracklekvárral van szerencsénk találkozni, ami nem mellesleg igen jelentős mennyiségben lapul meg a tészta belsejében.

Illatra visszafogott édesség és karakteres édes barackaroma jellemzi. Kóstolásnál a tészta remekül teljesít, kellően laza, ízletes, míg a töltelék is egészen jól szerepel, érezhetően egy erős középkategóriát képvisel, nincsen brutálisan túlédesítve.

Ítélet

A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy az igazi olajos fánk rémálmot egyedül egyetlen versenyző érte el, igaz az egyből öt darab fánkot eredményezett. A csomagolás is felelős lehet az „élményért”, de valójában kár agyalni rajta, nem volt finom a Tesco zacskós verziója.

Remekül beigazolódik ismét, hogy ha valamire kicsivel többet áldozunk, akkor jobb minőséget kapunk. A teszt ajánlott versenyzői a The Box Donut, Lipóti pékség, McDonald’s. Ezek kiemelkedően teljesítenek a mezőnyben, igaz árban is. A szögletes fánk darabja 399 forint, a gyorsétteremben kínált 360, míg a pékségben szerzett 160 forintot jelent.

Feltételesen ajánlott az ALDI felhozatala, de főként azoknak, akik igazán rajonganak a masszív, édes fánkokért. A CBA szintén jól hozta ezt az akadályt, de a legjobb az lenne, ha folyamatosan pótolnák a készletet belőle. Ezek többnyire 100 forint alatt vannak már, de ár/érték viszonylatban elfogadhatóak.

A kerülendő részt leginkább a LIDL-ben vásárolt töltött lekváros förmedvényt érte el, de szerencsére nincsen egyedül, mert a Tesco-féle válogatható kínálatból kiemelt pár csoda szintén bűncselekménynek számít, hogy ki merték rakni a vevőtérbe. A Spar látványos fánkokkal készült, viszont ízre azokkal sem lehet elégedett az ember, a betűleves fánkosítva kifejezetten fogpróbáló mutatványnak számít.