Évente több száz család esik el a családi pótléktól, amiért a gyermek igazolatlanul mulaszt el tanórákat az iskolában, vagy nem jár óvodába. Ezért fontos, hogy ha a hiányzást orvossal nem tudjuk igazolni, szülőként időben jelezzük ezt az intézmény felé. Egy iskolai tanévben 3 tanítási napot igazolhatunk, az óvodáskorú gyermek esetében pedig lehetőség van hosszabb időre is kikérni az óvodavezetőtől.
Az intézmény vezetője már a gyermek öt óvodai vagy tíz iskolai igazolatlan hiányzása esetén jelez a gyámhatóság felé. Első lépésként a gyámhatóság figyelmezteti a családi pótlék jogosultját arról, hogy a további igazolatlan mulasztás, iskolai tanévben 50 tanóra, óvodában 20 nevelési nap esetén az ellátás folyósításának szünetelését eredményezi. A családi pótlék szüneteléséről határozatban kapunk értesítést, a döntéssel szemben fellebbezéssel élhetünk.
A gyámhatóság időszakonként felülvizsgálja, hogy szükséges-e a családi pótlék további szüneteltetése. Az ellátás akkor folyósítható újra, ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban háromnál több óvodai nevelési napot, illetve ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott. A késés is mulasztásnak számít, így ha nem figyelünk, könnyen összegyűlhet az igazolatlan órák száma.
Korábban az igazolatlan hiányzás miatt felfüggesztett családi pótlékot a szülők később visszamenőlegesen megkapták, a jelenlegi szabályok szerint azonban az ellátást végleg elveszítik a szünetelés időtartamára, ami azt jelenti, hogy utólag sem kerül folyósításra. A visszaállításra vonatkozó kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés hónapjára kell ismételten folyósítani.
A gyermek folytathat keresőtevékenységet, például diákmunkát a családi pótlék folyósításának időtartama alatt, arra viszont figyeljünk, hogy ha a 18. életévét betöltötte, a jövedelme három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér összegét. Ellenkező esetben a részére folyósított családi pótlék a negyedik hónaptól szüneteltetésre kerül egészen addig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba költözik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam polgáraival, akkor le kell mondani a családi pótlékot.
Más a helyzet akkor, ha a külföldi tartózkodás az Európai Unión belül valósul meg. Ilyen esetben rendelet határozza meg, hogy melyik ország folyósítja majd a családtámogatási ellátást. Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Az ellátás a tankötelezettségi kor utolsó napjáig jár. Ha a gyermek 16 éves kora után közoktatási intézményben tovább folytatja tanulmányait, akkor annak a tanévnek az utolsó napjáig kaphatja, amelyben a huszadik életévét betölti. Sajátos nevelési igényű gyermek esetén annak a tanévnek a végéig kaphatja a családi pótlékot, amelyben a tanuló a 23. életévét betölti.
A 16. életévét betöltött kiskorú saját jogán jogosult az ellátásra, ha a tankötelezettsége megszűnése után folytatja tanulmányait, és meghalt mindkét szülője, vagy elköltözik, azaz nem él egy háztartásban a nevelési ellátásra jogosult személlyel.
Minden olyan változást, amely az ellátásra jogosultságot vagy annak összegét érinti, kötelesek vagyunk a kormányhivatalnak, illetve a családtámogatási kifizetőhelynek 15 napon belül bejelenteni. Ha az ellátást jogosulatlanul vesszük fel, kötelesek vagyunk azt visszafizetni.
Tehát az érettségi után már nem jár a családi pótlék, de ha továbbtanul a gyerek, az eltartottak számába beleszámít, így a testvérek után magasabb családi pótlék jár. Érdemes minél hamarabb benyújtani a kérelmet, mert az ellátást csak két hónapra visszamenőleg lehet igényelni.
A kérelmet a 16. életévét be nem töltött kiskorú nevében a törvényes képviselő nyújthatja be a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes Kormányablaknál, illetve a kérelmező munkahelyén levő társadalombiztosítási kifizetőhelyen. A személyes ügyintézés mellett postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan is intézhető.
Nem kerül sor a családi pótlék folyósításának szünetelésére, ha olyan gyermek vagy tanuló mulaszt igazolatlanul, akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el.
Tekintettel arra, hogy családi adó-, és járulékkedvezmény annak jár, aki a családi pótlékra jogosult, így ha ez utóbbi szünetelésre kerül, akkor a családi adókedvezményt sem tudjuk érvényesíteni azután a gyermek után, akire az ellátást nem kapjuk. Kivétel, ha a családi pótlék folyósításáról mi magunk mondunk le, ez ugyanis nem eredményezi a családi adó- és járulékkedvezmények elvesztését.
A Fanny magazinban minden héten 103 tippet találhatsz, keresd az újságárusoknál.
Még több praktikus tanács:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.