Sokan úgy gondolják, hogy a pirítós elkészítése egy olyan folyamat, ami egyáltalán nem igényel komolyabb erőfeszítést azon túl, hogy ne égessük meg. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű. A tökéletes pirítós kulcsa nemcsak a pirító beállításán múlik, hanem a kenyér típusán és nedvességtartalmán is.
Számtalan pékáru közül válogathatunk a boltok polcairól, azoknak pedig egytől egyig más a nedvességtartalma. A bagelek például jóval szárazabbak, mint a klasszikus fehér kenyér, ezért kézenfekvő, hogy az utóbbi pirításához lényegesen több időre van szükség. Ha gluténmentes kenyérrel próbálkozunk, az már komolyabb odafigyelést igényel, szemben a teljes kiőrlésűvel, ami igazán jól bírja a hőt– írja a The Daily Meal. További nehézségeket okozhat a ropogós, aranybarna végeredmény elérésben a kenyér hőmérséklete is, hiszen ha például a hűtőben tároltuk a szeleteket, azoknak értelemszerűen több időt kell eltöltenie a pirítóban.
Ha sorozatgyártásban készítjük a pirítósokat, bizony a pirító is könnyen megtréfálhat minket. Biztos nálatok is előfordult már, hogy az első pirított kenyér még sikerül, de a soron következő megégett. Ennek oka, hogy már felmelegedett pirítóba kerül a pékáru, így pedig logikus, hogy kevesebb időre lesz szükség a kívánt eredmény eléréséhez.
Tehát, akkor lesz a lehető legnagyobb valószínűséggel hibátlan a pirítósunk, ha egynapos fehér- vagy teljes kiőrlésű kenyérrel dolgoznunk, és ha lehet, az is szobahőmérsékletű legyen. A fagyasztott kenyérből meg se próbáljunk pirítóst készíteni, mert csak bosszúságot fognak okozni a kiugró szeletek. A kenyérpirító beállításait minden alkalommal ellenőrizzük, és mint azt korábban is említettük, az első kenyerek megpirítása után csökkentsük az eszköz teljesítményét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.