Fogyni és közben szépülni, megfiatalodni? Nincs nő, akinek ne ez lenne az álma. Az időszakos böjt valamit ilyesmit ígér, így nem csoda, hogy egyre népszerűbb. Szűcs Zsuzsanna MSC, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakértő elmondja, milyen előnyei, illetve hátrányai vannak az időszakos böjtnek és mire kell figyelni.
Az autofágia kifejezés a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból eredeztethető, jelentése: önemésztés. Ez a jelenség nem más, mint a sejtek önlebontó folyamata, melynek során a felesleges és károsodott sejtalkotók egy enzimes mechanizmus révén lebomlanak. Ezáltal energia, valamint az új sejtek felépítéséhez használható anyagok szabadulnak fel. Leegyszerűsítve olyan ez, mintha szervizbe vinnénk az autót, ahol néhány alkatrész cseréjével az egész járművet megújítják.
Az előzőekből következik, hogy az autofágia csökkent működése vagy hiánya összefüggésbe hozható a korai öregedéssel, illetve számos öregkori betegség, idegrendszeri károsodás (pl. Alzheimer- és Parkinson-kór), az izomsorvadás, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával. Az autofágia hátterében álló apró sejtstruktúrákat már az 1950-es években felfedezték. Azonban az összetett és nehezen vizsgálható folyamatban szerepet játszó fehérjék és gének feltérképezése ezután még évtizedekig eltartott. Az áttörést végül Ószumi Josinori japán sejtbiológus érte el, aki kutatásaiért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
Az autofágia folyamatát egy, a csökkent tápanyagbevitel, az éhezés során felszabaduló hormon, a glükagon stimulálja. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a kettő együtt pedig a sejtek megújulását eredményezi.
Az autofágia sejtmegújító szerepére alapozva több diétakoncepció is született az elmúlt évtizedekben. Ezek közül napjainkban az időszakos böjtök (intermittent fasting) a legnépszerűbbek. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása, vagyis elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az egyén, hanem az, hogy mikor. Több séma is létezik, ezek közül a leggyakoribbak:
Pró: A szándékos koplalás nem újdonság, évszázadok óta szervesen kötődik bizonyos vallási ünnephez, időszakokhoz. Gondoljunk csak a húsvétot megelőző nagyböjtre vagy a nálunk kevésbé ismert ramadánra. Az időszakos böjt előnye lehet, hogy könnyen betartható, hiszen nem kell különösebb energiát belefektetni abba, hogy kitaláljuk, mit együnk, elég az időzítésre ügyelni. Az alacsonyabb kalóriabevitel pedig bizonyítottan fogyást eredményez.
Kontra: Az időszakos böjtöknek számos jótékony egészségügyi hatást tulajdonítanak, a fogyástól kezdve a szénhidrátanyagcsere-zavarok megoldásán és a daganatos betegségek megelőzésén át egészen a hosszabb élettartamig. A terület erősen kutatott, azonban a rengeteg pozitív hatást mutató állatkísérlet mellett csak kevés magas tudományos értékű, embereken végzett vizsgálat eredményéből tájékozódhatunk.
A pillanatnyilag rendelkezésre álló, kevés és rövid időn át tartó humán vizsgálat alapján az időszakos böjt hozzájárult a fogyáshoz, enyhe mértékben javította a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javította az inzulinérzékenységet, csökkentette a gyulladásos faktorokat. Ugyanakkor a vizsgálati eredmények sok esetben ellentmondásosak, illetve az előnyök nem nagyobbak a hagyományos, tartósan alacsonyabb kalóriabevitellel járó étrendekénél. A szakemberek egyértelműen hangsúlyozzák, hogy további, hosszú távú és jól megtervezett kutatásokra van szükség, mielőtt az időszakos böjt bekerül a civilizációs betegségek terápiás fegyvertárába, illetve a megelőzés eszközei közé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.