Legtöbbször valamilyen betegség állhat a háttérben, de akár álmatlanság, állandósult szorongás vagy gyógyszer mellékhatása is okozhat kínzó, állandósult éhségérzetet. Nem kell megijedni, inkább figyeld meg a szokásaidat, életmódodat és ha kell, kérj segítséget. Itt a tíz leggyakoribb oka az indokolatlannak vélt éhségnek.
Az evés egy megküzdési mechanizmus lehet a szorongással küzdő vagy depressziós emberek számára. Ennek részben az lehet az oka, hogy a szervezetük nem termel elegendő „boldogsághormont”, azaz szerotonint, és az olyan ételek, mint az édesség, a kenyér – tehát az egyszerű szénhidrátok – fogyasztása növelheti ennek a hormonnak a szintjét. Az emberek ugyanis nem zellerrel próbálják felvidítani magukat, legyenek bármilyen egészségtudatosak is. Ez a megküzdési stratégia azonban könnyen visszaüthet, és ronthatja el a hangulatot: táplálkozási szakértők szerint akik egészségtelenül étkeznek, azoknál nagyobb valószínűséggel jelentkezik depresszió. Ördögi kör, amiből nehéz kitörni – de nem lehetetlen!
„Harcolj vagy menekülj!” üzemmódban a kortizol nevű stresszhormon elárasztja a szervezetet, ami arra ösztönöz minket, hogy akkor is együnk, amikor fizikailag nincs szükségünk kalóriákra. Az éhség ilyen esetekben nem arra hívja fel a figyelmet, hogy a testneknek energiára van szüksége, pusztán a kortizol üzeni az agyunknak, hogy nem laktunk jó. Ez az folyamat az oka annak, hogy a stressz túlevésre késztet.
Ha állandóan éhes vagy, és többet eszel, mint máskor, de ez nem igazán látszik meg rajtad, akkor előfordulhat, hogy a panaszodat a pajzsmirigyműködés zavara okozza. Ha ugyanis a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az felpörgeti az anyagcserét és ennek eredményeként éhségérzet alakulhat ki. A pajzsmirigynek is fontos szerepe van a jóllakottság érzés kialakulásában, ezért a túlműködés miatti sóvárgást nehezebb kielégíteni. A pajzsmirigy túlműködés jele lehet még az állandósult fáradtság, rosszkedv, törékennyé vált körmök, hajhullás.
A túlevés súlygyarapodáshoz vezethet, de egy ördögi körben maga az elhízás is állandóan éhessé tehet. A szervezetben felgyülemlett túlzott zsír miatt az egekbe szökhet az inzulinszint, aminek hatására az étvágy is megnő. Ráadásul a zsírsejtek kevésbé érzékennyé teszik a szervezetet a jóllakottság hormonjára, a leptinre.
Az alacsony vércukorszintnek számos oka lehet, az étkezés kihagyásától a hasnyálmirigy-problémákig. De az eredmény ugyanaz: növekszik a pocak, miközben a test energialöketért könyörög. Tulajdonképpen ilyenkor a szervezet éhséggel jelezi, hogy még több energiára van szükség a sejtekben.
Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségben is lehet ingadozó a vércukorszint – ha nem, vagy nem jól kezelt betegségről van szó. A vércukorszint ingadozása pedig éhségérzetet válthat ki. A vércukorszint stabilizálásával távol tarthatjuk magunkat a szénhidrátban gazdag ételektől.
A menstruáció során bekövetkező hormonális változások kiválthatnak falásrohamokat. A testnek ráadásul ezeken a napokon több kalóriára van szüksége ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a szervezet extra igényeivel – ám az nem mindegy, hogy milyen étellel csillapítjuk az éhséget.
Növeli az étvágyat néhány gyógyszer mellékhatása. Ilyen például némely antidepresszáns, az allergia elleni készítmények egy csoportja vagy a szteroidok. Ha arra gyanakszol, hogy valamelyik gyógyszered állhat az fokozott éhségérzet mögött, ne hagyd abba a gyógyszer szedését, de konzultálj az orvosoddal és keressetek olyan alternatívát, ami nem okoz ilyen mellékhatásokat.
Még akkor is, ha tényleg éhesnek érzed magad, előfordulhat, hogy félreértelmezed a jeleket, és a tested csupán vízért könyörög. Ha a szervezet kezd dehidratálttá válni – még mielőtt éreznénk a szomjúságot – éhséggel jelez, amit hajlamosak vagyunk félreérteni. Az ilyen jellegű probléma megelőzhető rendszeres vízivással (akkor is, ha nem vagyunk szomjasak). A cukros italok helyett ajánlott vizet vagy natúr gyümölcsteát, limonádét fogyasztani.
Az ajánlott hét-nyolc óra alvás nélkül a szervezet nehezebben tudja szabályozni azokat a hormonokat, amelyek ébredéskor szabályozzák az éhségszintet. Az éhséghormon, a ghrelin szintje megugrik, és akkor is táplálék után nyúlunk, ha a szervezetnek nincs szüksége a kalóriákra. Az alváshiányt ráadásul stresszként éli meg a szervezet, ami hormonális zavarokhoz vezethet (mint már írtuk).
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.