Manapság már nem új információ, hogy az alkoholhoz vagy a dohányzáshoz hasonlóan a cukor is függővé tesz. Így amikor valaki, aki sok, hozzáadott cukorban gazdag ételt fogyaszt, egyszer csak lemond ezekről, ténylegesen elvonási tüneteket tapasztalhat. Arról viszont kevesebbet beszélünk, hogy más feldolgozott élelmiszerek ugyanezt okozhatják, ahogy arról is ritkán esik szó, mi a megoldás, mitől lesz sikeres az életmódváltás.
Számos kutatás vizsgálja, hogy milyen okok állhatnak a túlevés mögött. Dr. Joel Fuhrman, táplálkozás-kutató orvos szerint az éhségnek különböző fajtái vannak. A valódi éhség azt jelenti, hogy üres a gyomor, és a szervezetnek táplálékra van szüksége. Ez a fajta éhség arra késztet bennünket, hogy tápanyagokban gazdag ételeket fogysszunk. Ezzel szemben az úgynevezett mérgező éhség valójában nem éhség. Elvonási tünetek okozzák az érzetet, amit tévesen éhségként definiálunk, és eszünk. Többnyire cukros, sós, zsíros feldolgozott ételeket.
Ez az orvosok által „rettenetes hármasként” emlegetett kombináció beindítja a dopamin, azaz az örömérzetért felelős neurotranszmitter felszabadulását. Ha gyakran fogyasztunk e háromban gazdag ételeket, és az agyunk hozzászokik a dopamincsúcsokhoz, az sóvárgást és függőséget okoz. Érdekes, hogy a három összetevőnek az együttes jelenléte a legaddiktívabb. Azokban a vizsgálatokban, amelyekben külön-külön fogyasztották, a cukornak, a sónak és a zsírnak sem volt ilyen erőteljes hatása.
Dr. Fuhrman szerint meg kell tanulnunk felismerni a különbséget a fiziológiás éhség (tehát a szervezet valós igénye a táplálék iránt) és a rossz ételek elfogyasztása miatti elvonási tünetek között. Ha elég ideig tudatosan figyeljük a testünk jelzéseit, akkor ez a különbségtétel előbb-utóbb ösztönné válik.
Az ételfüggőség ekerülése érdekében kerülendők a gyulladást okozó, ultra feldolgozott, főképp állati eredetű alapanygok. Helyette válasszunk magas tápanyagtartalmú, elsősorban növényi alapú ételeket. A zöldségek, gyümölcsök, diófélék, magvak, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák hosszan eltelítenek, elegendő rostot tartalmaznak, emellett bőven van bennük vitamin és ásványi anyag.
A fehérjefogyasztás nem csak egy múló trend. A szervezetnek erre a makrotápayagra van a legnagyobb szüksége, mégis jóval a minimumérték alatt fogyasztjuk. Ez az a tápanyag, ami a legjobban eltelít, emellett szabályozza a szénhidrát- és zsírbevitelt, és így az általános kalóriabevitelt is. Ha nem fogyasztunk elegendő fehérjét, akkor a különböző testi mechanizmusok arra késztetnek, hogy folytassuk az evést. Egyénfüggő, de körülbelül 100 g fehérjét el kellene fogyasztanunk naponta. Egy átlagos étrend sokszor ennek a felét sem biztosítja.
Az elegendő fehérjebevitel érdekében együnk sok tojást, halat, sovány baromfihúst, tejtermékeket (pl. görög joghurtot, cottage cheese-t), lencsét, babot, olajos magvakat (főleg mandulát és tökmagot). Ha minden étkezésünk tartalmazza a szükséges fehérjét, a vércukorszintünk stabilabb marad, nem tör ránk a farkaséhség, és az áléhség is elkerül.
(Forrás)
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.