Mit is nevezünk szénhidrátoknak? Azokat az anyagokat, amik a bélrendszerünkbe jutva cukorrá bomlanak és ebben a formában kerülnek a vérbe. Nézzük, mi történik ilyenkor. A vércukorszínt és az inzulinszint megemelkedik. Az inzulin egy olyan hormon, amit a hasnyálmirigy termel. Az inzulin feladata, hogy a vércukorszintet visszaállítsa a normál szintre, a cukrot pedig bejuttassa a sejtekbe, a maradékot pedig zsír formájában elraktározza. Az elhízást tehát nem (csak) az okozza, ha túl sok zsíros ételt eszünk, hanem ha túl sok szénhidrát raktározódik el.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a szénhidrát ellenség, ugyanis elengedhetetlen a testünk és az elménk megfelelő működéséhez. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fogyasztunk belőle, mint, ahogyan az sem, hogy mikor és, hogy milyet. Ugyanis többféle szénhidrát is létezik.
A szervezet napszaktól függően különböző mértékben tudja hasznosítani az inzulint. Az inzulin érzékenység reggel és késő délután a legkisebb, délben és éjjel pedig a legnagyobb. Tehát reggelire jóval kevesebb szénhidrátot ajánlott fogyasztani, mint délben vagy este. A megfelelő mennyiségű és ütemű inzulintermeléshez fontos az is, hogy napi 5-6 alkalommal együnk, tehát mindenképpen iktassunk be tízórait és uzsonnát.
Fontos tudni azt is, hogy léteznek gyorsan felszívódó szénhidrátok és lassan felszívódó szénhidrátok. Ezt is érdemes figyelembe venni az étkezés során, például reggelire ne fogyasszunk gyorsan felszívódó szénhidrátokat, mert akkor hirtelen nagyon megugrik a vércukorszintünk és az inzulintermelődés. Ha ilyenkor lassan felszívódó szénhidrátokat viszünk be, akkor a lassú felszívódás hatására az inzulin fokozatosan termelődik, lesz ideje megszokni a szervezetünknek.
A szénhidrátanyagcsere-zavarokhoz kapcsolhatóak az olyan ismert betegségek, mint az inzulinrezisztencia, ilyenkor a sejtek nem megfelelően érzékelik az inzulint, ezért a hasnyálmirigy nem megfelelő mennyiségben termeli azt . Rendszerint ebből az állapotból alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség.
Kevesen tudják, de a PCOS, azaz policisztás ovárium szindróma nem a petefészek betegsége, hanem anyagcsere-zavar következtében jön létre. A túl sok inzulin felborítja a női hormon-háztartást. Ezek a betegségek mind megelőzhetőek vagy kezelhetőek a megfelelő étrenddel.
A szénhidrát mennyiség optimalizálása nem csak akkor hasznos, ha valakit rákényszerít egy betegség. Ha odafigyelünk a megfelelő szénhidrát mennyiségre (napi 160 gramm ajánlott), a fajtákra és az időpontokra, könnyedén fogyhatunk, és sokkal energikusabbak leszünk.
A dietetikusok a következőket ajánlják a diétához:
Reggeli: 30 gramm szénhidrát - csak lassú felszívódású.
Tízórai: 20 gramm szénhidrát – ebből 10 gramm lehet gyors felszívódású.
Ebéd: 40-50 gramm szénhidrát - a fele lehet gyors felszívódású.
Uzsonna: 20 gramm szénhidrát - amiből 10 gramm lehet gyors felszívódású.
Vacsora: 30-40 gramm szénhidrát – csak lassú felszívódású.
Milyen ételeket társíthatunk a gyors és lassú felszívódású szénhidrátokhoz?
Lassan felszívódó szénhidrátok: zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, durum tészta, barna vagy basmati rizs, bulgur, kuszkusz, hajdina, köles, zab.
Gyorsan felszívódó szénhidrátok például a gyümölcsök, a burgonya, a kukorica, a tejtermékek és a fehér rizs.
Fontos megemlíti, hogy az sem mindegy, hogy hogyan fogyasszuk az ételeket. Ha túlpároljuk, vagy pürésítünk, akkor könnyebben emészthetővé válik, gyorsabban felszívódik belőle a cukor. Ha pedig bő zsírban sütjük ki, vagy magas fehérje tartalmú étellel fogyasztjuk együtt, akkor kevésbé fogja megemelni a vércukorszintet. A fehérliszt és a cukor fogyasztása a teljes diéta alatt kerülendő, de édesítőt lehet használni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.